Miklóssi Szabó István

Miklóssi Szabó István

Miklóssi Szabó István novellája

Örökszűz

Harapott a levegő. Hideg széltől nyögtek a fák, tövük avas havat rejtett. Borzongva húztam be karomat az ablakból. A hegyoldali hirtelen kanyarnál elfeledtem levenni lábam a gázról. Hersegett az autó oldala, úgy éreztem, vénáimba reccsen a rozsdás hang. A fürdőtelepen rendőr állított meg, tisztelgett, kérdezősködött, kapkodva válaszoltam. Visszavezetett a korláthoz, unottan állította ki a javításhoz szükséges jegyzőkönyvet.
- Megesik – sajnálkozott kötelességtudóan.
- Igazán... – örültem.
- Kár nem történt – legyintett.

Máthé Kriszta kötetéről

Lehetne szuperlatívuszokban beszélni erről a könyvről, hogy mennyire hiánypótló, igazmondó, lelki és megbékélést nyújtó, aprócska történetek egész tárháza; mennyire áldozatos, önzetlen, kitartó – és így tovább… De nem tudom ezt megtenni. Gondolom, a szerzőnek sem az volt a szándéka, hogy ponyvapszichológiai iskolát nyisson, megteszik azt helyette mások, legalább annyira tömve a saját zsebüket, mint hülyeséggel az arra hajlandók fejét (és mekkora piac ez). Amiről írni tudok, az a valóság, semmi egyéb.

Király Kinga Júlia regényéről

A több ágra szakadó, egy gyökérből származó idő, idők regénye ez. Szereplője önmaga kiszolgáltatottja, de éppúgy az önön gyökereinek is.
Három fontos idősík volt számomra a regényben: múlt (nagymama), másik múlt (anya, leánya), és a jelen. Jövőnek nyoma sincs. Az író úgy járkál az idősíkok között, hogy Einstein és Stephen Hawking is sírva fakadna az irigységtől.

Herta Müller: A róka volt a vadász c. regényéről

Ezzel a prózával szöget lehet verni a falba. Nem is akármilyent: óriási acélszöget gránitkemény falba. A regény a kommunizmus utolsó hónapjairól szól, Temesvár környékén játszódik, nyomokban rendszerváltást is tartalmaz. De nem ez a mondanivalója. Nem a politika, a rendszerváltás, hanem az emberek, és ahogyan ők megélik azt a világot. Melyet megéltünk sokan, nagyon sokan. Fiatalok számára elképzelhetetlen az az életérzés, ami akkoriban uralkodott. Gránitfal vette akkoriban körbe az embereket, és valóban patronnal lőtték az acélszeget a falba.

Márai Sándor: Rómában történt valami

Diktátorok, elmúlás, széleskörű történelmi ismertetés, rothadás, kapzsiság, filozófia és így tovább könyve ez. Márai 25 évig érlelte e könyvet, végül Amerikában írta meg, meglehetősen rövid idő alatt. Dialógus-regény. Fejezetenként egy vagy két szereplő (rabszolgák, orvos, szerető, eunuch, ékszerkereskedő stb.) szólal meg, általuk mutatja be a szerző Cézár meggyilkolását. Ez a fajta írásmód ugyancsak hozzájárul ahhoz, hogy több oldaláról lehessen megismerni a diktátort.

Muszka Sándor kötetéről

Muszka Sándor 2013-2014 környékén nagyot dobbantott a Sanyi bá című "falutudományos" könyvével, melynek számomra elévülhetetlen értékei, hogy sikeresen megidéznek egy olyan világot, mely bizony kihalóban van. Az egyszerű, falusi ember okoskodásai, melyek annyira ízesek, mint a jól füstölt szalonna, disznóhússal főtt fuszulykaleves hagymával - nos, ezek immár az elmúlás küszöbét tapossák. Hogy tudtál ilyen könyvet írni? - kérdeztem a szerzőt, hiszen csak verseit ismertem, szerettem. "Úgy, hogy paraszt vagyok" - nézett rám Sándor, és némileg tréfásan mosolygott. Akkor is tudtam, most is tudom, Muszka lelkében több van mint versláb és hexameter, rejtezik ott egy rácsodálkozás és kritika-nélküli befogadása az egyszerű értékeknek. Igen, a túlbonyolítás sok esetben (ha ugyan nem minden esetben) hamis, felesleges, untató, mi több - undorító. Ezért a szerző Sanyi bája számomra egyfajta archaikus karakter, melyből már nem sok található ezen a világon.

Vágás

Az ütés akkora volt, hogy 38 év után ocsúdtam fel a kábulatból. A fürdőkádban mostam a szőnyeget, apám lépett a helységbe, mogorván vont kérdőre iskolai jegyeim miatt. Mogorván válaszoltam, dühített a kutya, mert ismét a szőnyegre piszkolt. A rétben találtam, cigány-tábor helyén, drót volt a nyaka körül. Kölyökkorában csavarták rá, a kutya nőtt, a drót gennyes sebet hasított bőrébe. Mikor leszedtem a drótot, vonyított. Hazahoztam, rövidesen anyám kedvence lett, a derekára csimpaszkodott, tudta, anyám málnaízű cukorkát rejteget a zsebében.

Nagy Koppány Zsolt Jozefát uráról...

Dupla-regény. Pluszregény. Kedves olvasó, egyet vásárolsz, kettőt kapsz. Akciós. Főként az első. A második is akciós, bár inkább elmebéli gyötrésekkel és vesekővel takarított. Jozefát úr téblábolásai az első rész címe. Végigkövethetjük huszonéves cilinderes, frakkos hősünket a nagyváros, a kisváros, a szomszédok, alkalmi és idealizált szeretők útvesztőiben. Vicces. Meghökkentő. Olykor groteszk, néha siralmas. Ha jobban belegondolok, nagyon is hétköznapi. Csakhogy Nagy Koppány uram sikeresen átlényegít dolgokat. Nagy megelégedésemre Karácsony Benő is segített ebben neki (szubjektív megítélésem gyönge szárnyai...).

Démenotar

Részlet egy készülő regényből

VII.

Norgel mohón rágyújtott, dobozkát vett elő. Minden slukk után tablettát nyelt. 

- Nyugtatók. Rákattantam. Ez van – kaffogta.

- Te dolgod. Majdnem így jártam a szesszel – mondtam. – Amikor hét-nyolc üveg bort csorgattam le egy est alatt, kicsit elgondolkodtam a dolgokon.Iszonyatosan fájt a májam, az ereim cigarettacsikk vastagságúak voltak, lüktetett az agyam. Aludni sem bírtam, mert literszámra öntöttem magamba a kávét az éjszaka folyamán.

Muszka Sándor Sanyi bájáról

Miként lehet három verskötet után ilyen jellegű prózát írni? - kérdeztem Muszka Sándort a sepsiszentgyörgyi Sanyi bá bemutatón. Úgy, hogy paraszt vagyok – jött a csattanós válasz. Sanyi bá történetei évtizedek óta ott lapulnak a kocsmákban, a piacokon, a sörkertekben, bodegákban. Muszka Sándor összegyűjtötte. Az életben nincs kerek történet – vallja a szerző, hát a foszlányokat kikerekítve vetette papírra. Beleszületett: Kézdivásárhelyen látta meg a napvilágot, némi országjárás, kolozsvárkodás után Csíkszépvízen, Székelyföld szívében telepedett le. Nyitott szemmel, füllel tartotta a kapcsolatot szomszédaival, a falubéliekkel, történeteiket, gesztusaikat, szóhasználatukat összeszerkesztette, megszűrte, papírra vetette. A székely egypercesek műfaji besorolást kapta, némileg helytelenül. Igaz, ez segít a kategorizálásban. A tréfás történetek valójában sokkal többet hordoznak magukban, mint egy nagy kacagást.

Subscribe to this RSS feed