Fagyos hangulat az udvarhelyi G-ben

Április 14-én, csütörtökön este megfagyott a levegő a székelyudvarhelyi kocsmában. Nem a cigistop, nem a - valószínűleg túl késői meghirdetés miatti - alacsony nézőszám volt az ok, hanem Térey János rendkívül érdekes könyvének témája, valamint előadómódjának köszönhetően maradt tátva a közönség szája.

Nagyon nagy kár egyébként, hogy ennyire kevesen szereztek tudomást eme udvarhelyi rendezvényről, az egyik legjobb kortárs magyar szerző lépett fel, közel négy évvel a legutolsó látogatása után. Ezúttal Murányi Sándor Olivér moderátorként nem kérdésekkel nyitott, hanem engedte a szerzőt felolvasni. A legkisebb jégkorszak volt terítéken, Térey legújabb, tavalyi könyve, amely ahányféle "év könyve" lista és összeállítás készült 2015. végén, mindegyikben dobogós helyezét ért el, teljesen megérdemelten. Ezúttal az előadásmód is jelentősen sokat tett hozzá a szöveg élvezetéhez, amely arról szól, hogy Európában a globális felmelegedés helyett - az izlandi vulkánok kitörése után a légkörben felgyűlő hamufelhő miatt - beköszöntött az új jégkorszak, a budai hegyekben síparadicsom nyílik, a magyar közeljövő pedig teljesen új irány vesz, egy roppant érdekes utópia/disztópia kerül bemutatásra a könyvben.
Arról is tudomást szerezhettünk, hogy Térey János gyerekkorától a kőzetek és vulkánok csodálója, Székelyföldi látogatásakor is mindig vulkánokat szeretne látni, a hargitai, csomádi vagy épp fiatfalvi kirándulásai is ezért kerültek az útitervébe. A beszélgetésnek különös hátteret és egyedi atmoszférát adott a témához igazított zenei aláfestés, a skandináv fjordok és gleccserek, északi vidékek hangulatát megidéző dallamok.
A már szokásos körök mellett (a szövegek elengedéséről, a kritika kezeléséről és a jövőbeni tervekről való rövid párbeszéd után) végül újra felolvasás következett a közönség legnagyobb örömére, hogy majd a könyvek elkapkodásával és dedikálással záruljon az est. Térey legalább annyira megnyerő személyiség volt élőben is, mint ahogyan a könyvei alapján tűnhet.