Serényen, az Értől az Óceánig
Fotó: Szentes Zágon

Serényen, az Értől az Óceánig

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája tizennyolcadik táborának új színhelyén, Kalotaszentkirályon járunk. Kellemesen csendes környezet, az Ady Endre Általános Iskola könyvtárában diákkorunk jól ismert versidézetei fogadnak, kortárs szépírók, irodalmárok és szerkesztők apró gyerekszékeken ülve idézik fel a régi időket és karrierük kezdetét, kicsivel lejjebb pedig a Pityu Kocsma vár minket. A tábor szeptember 5. délutánján kezdődik és egészen vasárnapig, szeptember 8-ig tart.

Különös tapasztalat fiatal szerzőként eljönni egy E-MIL-táborba. Nem vagyunk túl sokan, lehetne akár kiváltságnak is nevezni. Pénteken érkezem, épp Demeter Zsuzsa ismerteti a hetvenes években színre lépő irodalmi és irodalmin túli kezdeményezéseket, szó esik az Éneklő Borzról, az Árnyékhatár és az Éber című folyóiratokról, ezek szakmai-adminisztratív hátteréről és megpróbáltatásairól, a fórum résztvevői Vida Gábor, Vermesser Levente és Visky András. Ezt követően Király Zoltán beszélget Erős Kingával a Petőfi Irodalmi Ügynökség tervezett projektjeiről, a határon túli szerzők pályázati lehetőségeiről, illetve az esemény fantomvendégéről, Gipsz Jakabról.

Szűcs László hiányában Zsidó Ferenc és Fekete Vince idézik fel a Serény Múmia című Helikon-mellékletet, illetve a korabeli folyóiratok szerkesztőinek mindennapjait az akkor pályakezdő szerzők szemszögéből. Ez a beszélgetés szolgált ihletként a tábor címének: Serényen, Kelettől Nyugatig. Csütörtökön Csender Levente és Horváth Benji zárták a programsorozatot, a pénteki Esti Körön pedig Sánta Miriámmal olvasunk fel Fischer Botond moderálásában, a beszélgetés azonban hamar megnyílik a közönség felé is. A felolvasott szövegek mellett felmerül azok etikai-esztétikai állásfoglalása, valamint a szerzők és résztvevők posztmodern utáni vagy metamodern fordulatról alkotott véleménye. A napot a Kalotaszegi zenészek koncertje zárja, akik hajnalig mulattatják a tábor, valamint a Pityu Kocsma vendégeit.

A szépirodalmi műhelyek a korábbi évekhez hasonlóan két részre oszlanak: a líraműhelyt Horváth Benji, a prózaműhelyt Csender Levente vezeti, amiatt pedig egy résztvevőnek sem fog fájni a feje, hogy nem fog sorra kerülni – fájhat majd egyéb miatt. A prózaműhelyben egy Bodor-novella megvizsgálása, valamint több cikkrészlet novellává kovácsolása volt a feladat, a líraműhelyben pedig Li-Young Lee Mnemonic című verse alapján írtunk saját emlékflow-verset egy jellegzetes tárgyból kiindulva, illetve József Attila Medáliák-szövegének sajátos (újra)értelmezésére is sor került. A szünetekben a műhely résztvevői szövegeiken dolgoznak, mások pingpongoznak vagy épp meditálással próbálják kiengedni magukból a fáradtságot. Szombat délelőtt az E-MIL közgyűlésére kerül sor. Ezt követően Karácsonyi Zsolt kérdezi Demeter Zsuzsát és Antal Balázst a Lector kiadónál megjelent monográfiáikról, Sigmond István, valamint Mózes Attila életművéről, magyarországi recepciójáról, illetve a monográfiaírás szakmai hátteréről és nehézségeiről. A szeminaristák felolvasása zárja a program első részét. Az utolsó Esti Kör meghívottjai pedig Borsodi L. László, Molnár Vilmos és Lövétei Lázár László voltak, beszélgetésüket Bálint Tamás moderálta. Meglepetés-programként Boros Lóránd Én és a hegedűm című dokumentumfilmjének bemutatóját kísértük figyelemmel, amelyet Kalotaszentkirály lakói is felkerestek. Ezt követően, párhuzamosan a faluban zajló esküvővel és a Pityu Kocsma élénk szombat éjszakai életével, mi is megünnepeljük az Erdélyi Magyar Írók Ligája táborának „nagykorúságát”.