Az Emberi Erőforrások Minisztériuma megbízásából a Magyar Alkotóművészeti Közhasznú
Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: MANK) pályázatot hirdet fiatal
bölcsészeknek és alkotóknak az Oláh János szerkesztői ösztöndíj elnyerésére.
Másodszor is megszervezi írótáborát a Látó folyóirat Szilágybagoson, 2018 augusztus 16-19 között. Az idei írólálkozó a tavaly elkezdett párbeszédet folytatja, főképp olyan fiatal alkotókkal, akik az elmúlt esztendő során jelen voltak a Látó szépirodalmi folyóirat műhelyének életében. A táborban könyvbemutatók, előadások, viták, felolvasások mentén beszélgetünk az írói pálya jövőbeli lehetőségeiről. A fiatal alkotókat megszólító írótalálkozó kimondott célja és szándéka tehát a "jövő kutatása", szövegek és alkotók által.
Július 25. és augusztus 5. között megtört a csend a 23. Minimum Party alkotótábor és szakmai fórum elnevezésű rendezvényen, amelyet idén is Kászonaltíz mellett, a Tiszás patak torkolatánál szervezett meg a Minimum Party Társaság. Vizuális művészetek, fotó, film, zene, mozgásszínház, irodalom, filozófia és kézműves műhelyekbe jelentkezhettek be a természetben zajló táborba alkotni érkezők, mindemellett kísérleti színházműhely és szakmai fórum is zajlott. Az idei alkotótábor tematikája a CS/END, avagy: megtört csend, a csend vége.
A Tokaji Írótábor elnöksége meghirdeti a soron következő, 46. írótábori tanácskozást „HALOTTAK ÉLÉN” – Az első világháború a magyar irodalomban és művészetekben címmel – tekintettel az első világháború befejezésének évfordulójára. Időpont: 2018. augusztus 16 – 19. (csütörtök, péntek, szombat, vasárnap)
A kávéházak világát villantja fel a Korunk folyóirat augusztusi lapszáma. Az eredetileg kávé fogyasztására szakosodott „vendéglátóipari egység”, amely később éttermi funkciókat is ellátott, az idők folyamán a társasági élet jelentős színterévé vált. Kosztolányi Dezső száz évvel ezelőtt egyszerűen csak kávévárosként emlegette Budapestet. Nem tévedett nagyot, hiszen aligha tehetett volna meg bárki néhány lépést anélkül, hogy ne ütközött volna egy kávéház teraszába, vagy éppen cégérébe.
2018 augusztus 2-án elhunyt Egyed Péter (sz. 1954), kolozsvári filozófus, költő, író és kritikus. A kortárs magyar irodalom és filozófia egyik legnagyobb hatású alkotója, a BBTE oktatója, az Erdélyi Magyar Filozófiai Társaság Többlet című lapjának felelős szerkesztője volt.
A Trivium Egyesület Két világ határán címmel fantasy novella- és regénypályázatot hirdet. A pályázaton hazai és határon túl élő, rendszeresen publikáló és kezdő írók is indulhatnak olyan magyar nyelvű, önállóan értelmezhető prózai művekkel, amik még sem nyomtatott, sem e-könyves, sem hangoskönyves formátumban nem jelentek meg sem könyvkiadóknál, sem magánkiadásban, sem honlapokon, sem elektronikus hanghordozókon, és a pályázat eredményhirdetéséig nem is fognak megjelenni. Olyan önálló művek, amelyek nem egy publikálás alatt álló sorozat még nem publikált részei.
A József Attila Kör idén 30. alkalommal rendezi meg hagyományos irodalmi-művészeti táborát 2018. augusztus 29. és szeptember 2. között Szigligeten. A 30. JAK-táborban a líraszemináriumot Tóth Krisztina, a prózaszemináriumot Darvasi László tartja, a kritikai műhelyfoglalkozásokat Visy Beatrix vezeti.
– Mi kell ahhoz, hogy a rendszerváltás utáni Erdélyben induló költőből többkötetes, József Attila-díjas szerző lehessen?
– Túl azon, hogy az ember papírt helyez az asztallapra és egy adott szint fölött kezd írni, olykor szerencse is szükségeltetik. Azonban a ’90-es évek közepe táján még erre a szerencsére se nagyon volt szükség, mert az akkori erdélyi és magyarországi irodalmi lapok szerkesztői nagyon nyitottak voltak arra, hogy aki jelentkezett és szerintük jó szövegeket írt, minden különösebb gond nélkül közölhessen, még akkor is, ha a neve ismeretlen volt. 1994–95-ben már szinte valamennyi erdélyi irodalmi lapban közöltem, 96–97-ig pedig számos magyarországi folyóiratban is. Nem volt szükségem különösebb kapudöngetésre. Természetesen kaptam megjegyzéseket a szövegeim kapcsán a szerkesztőktől, de könnyen vagy szinte magától ment a belépés az irodalomba. Nemcsak én voltam így ezzel, hanem többen abból a csapatból, amely akkortájt indult, és amelynek tagjai A hétfejű zsákmány című antológiában szerepeltek: Gál Attila, Farkas Wellmann Éva, Balázs Imre József és mások. Lendületes időszak volt a ’90 után indult második nemzedék korai korszaka, meghívtak táborokba, rendezvényekre. Békés, víg lépegetések sorából állt a 90-es évek, míg némi késéssel, 2001-ben megjelent az első kötetem.
A szatmári Sugárút folyóirat nyári számának tartalmából:
Szépirodalom
Oláh András: nekrológ, a temetőőr vallomása, mérlegelve (versek)
Ödön von Horváth: A hóember (regényrészlet)
Kürti László: a rohadással van a baj, nyárvégi tisztulás (versek)
Szávai Géza: Amiért élünk. Sorsmetszetek (próza)
Gerliczki András: közelítő, az élet felén, a fal (versek)