Szerkesztőség

Szerkesztőség

Partium 2018/tél

SZÉPÍRÁS
Bíró József: Candor illaesus
Vári Fábián László: Kialvó glória, Szellembeszéd
Zsidó Ferenc: A maradandóság meséje, Szívügy, Ünnep, El
Fecske Csaba: Záróra, Körtefa-sirató, Felén túl, Szintén zenész
Kürti László: dózsa györgy utca 12, 00
Lengyel János: Adventi novella

Várad 2018/11.

A Színházak Éjszakáján bemutatott Élő Várad performance, az Ars poetica szövegeit kínálja a Várad novemberi száma, benne Kemenes Henriette, Molnár Zsolt, Ozsváth Zsuzsa, Mihók Tamás, Molnár Kincső Bernadett, Szőke Zsolt, Gagyi Judit Eszter, Varga Sándor György és Jock Evelin írásaival. A Művészet rovatban Daniel Spoerri vertikális csapdáiról Fám Erika ír. Tudósít a lapszám az őszi Könyvmaraton rendezvényeiről.

A Látó nívódíjai

2018-ban huszonhetedik alkalommal osztja ki a Látó szépirodalmi folyóirat szerkesztősége a lapban publikált szerzők közül válogatva évzáró nívódíjait. Huszonhat év alatt több, mint 50 alkotó vehette át a vers, próza, esszé és debüt kategóriában az elismerést.

Antal Balázs és Nagy Zsuka Kolozsváron

A kolozsvári Helikon-estek legújabb kiadásának meghívottai Antal Balázs Kemény Zsigmond-díjas költő, író és Nagy Zsuka Ratkó József-díjas költő, író. A rendezvényre december 14-én, pénteken 18 órától kerül sor a Bulgakov Irodalmi Kávéházban (Virág utca/I.M. Klein 17.). A meghívottakkal Demeter Zsuzsa és Papp Attila Zsolt beszélget.

Karácsonyi Zsolt maradt az E-MIL elnöke

December 8-án, szombaton 11 órától került sor Kolozsváron az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) tisztújító közgyűlésére. Az esemény az elnök (Karácsonyi Zsolt) és a választmányi tagok beszámolójával kezdődött. Az elmúlt időszak összegzése és a jövőbeli tervek felvázolása után az összegyűlt tagság megszavazta, hogy ki lesz a szervezet döntéshozó testületének tagja az elkövetkező négy évben, illetve az etikai bizottság összetételéről is döntött.  Választmányi tagok: Balázs Imre József, Fekete Vince, Fischer Botond, Horváth Előd Benjámin, Karácsonyi Zsolt, Király Zoltán és Márton Evelin. Az etikai bizottság tagjai: Farkas Wellmann Éva, Szenkovics Enikő, Zsidó Ferenc. Az alapszabályzat értelmében a választmány döntött az elnöki pozícióról is, a feladatot újabb négy évre Karácsonyi Zsolt látja el.

Az EMIL adventi kötetbemutatóiról

Papp Attila Zsolt Az atlantiszi villamos, illetve Fekete Vince Szárnyvonal című kötetét mutatták be csütörtök este a kolozsvári Bulgakov kávézóban az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) évadzáró rendezvénysorozatának első eseményén.

Ifjúsági alkotópályázat

Kárpát-medencei József Attila mese-, vers- és novellaíró pályázat. Az alkotópályázatot a szombathelyi Oladi Általános Iskola és a Szombathelyi Szolgáltatási SZC Oladi Gimnáziuma és Szakközépiskolája hirdeti meg immáron 25. alkalommal. Az egyre nagyobb népszerűségnek örvendő megmérettetésre minden egyes tanévben több száz mű érkezik. A diákság aktivitása örvendetes jele annak, hogy vannak még irodalomszerető magyar gyermekek az anyaországban és a határokon túl is.

Cs. Szabó László esszékötetéről

Cs. [csekefalvi] Szabó László (1905-1984), az erdélyi, értelmiségi családból származó, Baumgarten- és posztumusz Kossuth-díjas szépíró, esszéíró, kritikus a magyar irodalmi élet egyik meghatározó alakja volt. A Nyugat második, esszéíró nemzedékének, a "hétfőiek" tagjaként indult. A Magyar Rádió Irodalmi Osztályának vezetése során "nyugatos" szemléletű műhelyt hozott létre.

Korunk 2018/12.

A Korunk folyóirat decemberi számának témája: Impériumváltás Erdélyben (1918–1920): Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

Beszélgetés Szabó T. Annával

Tizenöt évet élt Kolozsváron egy nagy nyelvész unokájaként Szabó T. Anna, utána Szombathelyre költöztek szüleivel. Bár szüleinek döntéséhez nem sok köze volt, mégis sokáig lelkifurdalása volt emiatt. Ma már úgy érzi, a kiköltözés jót tett neki: itthon ugyanis mindig „kisanna” volt, Szabó T. Attila unokája, míg Magyarországon senki lehetett. „Senkinek lenni pedig jó, ha valaki akar lenni az ember.” Szabó T. Anna pedig, amióta az eszét tudja, költő akart lenni. A költő pedig rövid idő után írótársat is kapott maga mellé: Szabó T. Anna és Dragomán György immár 23 éve házasok. Alkotói kapcsolatról, női költészetről, anyaságról is beszélgettünk.

– Költő. Az emberek nagy többsége még mindig egy szakállas, bajszos férfit képzel maga elé, ha meghallja ezt a szót. De itt beszélgetünk most Szabó T. Annával, aki költő, költőnő a maga valóságában. Te is találkozol még ezzel a sztereotípiával?

– Érdekes, mert amikor nem találkozom vele, akkor én hozom elő. Még azt hozzá kell tennem, hogy általában halott is a jó költő, ezt is hozzá szokták tenni. Érdekes módon a gyerekek ismerik a legjobban a kortárs irodalmat, az olyan iskolákban, ahol a tanítónénik hoznak kortárs irodalmat, vagy ahol a szülők vesznek könyvet, ott mindig azt látom, hogy a gyerekeknek felragyog a szeme, és ismerik a kortárs költészetet, ami nagyon jó érzés. Azt hiszem, hogy egy mai gyerek nem gondolja ma már, hogy a kortárs költészet nem létezik. Aztán egyre kevésbé tanulják. Annyi tananyag van magyarból, hogy nem jutnak el a kortársakig. De szerencsére vannak olyan antológiák, mint például a Szívlapát, amelyek kortárs költőket mutatnak be gimnazistáknak. Egészen fiatalok is vannak benne, és nagyon sok nő is.

Subscribe to this RSS feed