Beszélgetés Dragomán Györggyel

A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár egyik díszmeghívottja a vásárhelyi származású, Magyarországon élő Dragomán György, akit a legszeretettebb és legolvasottabb íróként tartanak ma számon Magyarországon. A könyvvásár, az erdélyi fellépések kapcsán beszélgettünk vele írásról, olvasókról.

– Sokszínű, sokoldalú író, ember ön, hiszen a könyvek mellett blogot ír, sőt gasztronómiával is foglalkozik. Ki az igazi Dragomán György?

– Természetesen nekem a regényírás a lényeg, én elsősorban a három regényem, A pusztítás könyve, A fehér király és a Máglya írója vagyok. De közben meg férj is vagyok, meg apa is, meg műfordító, meg szenvedélyes szakács, meg fanatikus amatőr pék, de azért mégicsak a három könyvem a lényeg.

– Írt egy nagyszerű könyvet, A fehér királyt, aztán éveken át semmi. Miért?

– Ezek alatt az évek alatt is folyamatosan közöltem szövegeket, csak az új könyv, a Máglya lett sokára készen. De nemcsak egy könyvet írtam, hanem még három másikat is, (egy regény, két kötet novella) meg gyerekkönyveket, szóval most szinte évente lesznek majd könyveim egy jó darabig.

– Hogyan éli meg azt a sikert, ami mondhatni utolérte az elmúlt időszakban? Olvastam valahol, hogy azt vallja: ön a legboldogabb író a világon, igaz ez?

– Igen, tényleg elég boldog vagyok. A fehér királyt mindenhol a világon olvassák, a legfontosabb lapok írtak róla szépeket, most talán film is lesz belőle. Végre kész lett a Máglya, és ez is elég nagy siker, szeretik az emberek, és nekem is nagyon nagy öröm, hogy kilenc év után végre a kezembe vehetem, kicsit olyan érzés ez, mintha kiszabadulni, egy hosszú rabságból, visszatérni egy önkéntes száműzetésből. És tényleg látványosan örülök, nem titkolom a boldogságot. De amúgy is elég vidám és játékos ember vagyok, már amikor nem írok.

– Kik az olvasói, milyen visszajelzései vannak az írásaival kapcsolatban? Vannak, akik csak a blogbejegyzéseit ismerik, de a könyveit nem olvassák és fordítva? Gondolok itt például az  Oldszkúl hárdkór házasság című bejegyzésre, amely futótűzként terjedt a Facebookon, olyan emberektől is, akik nem biztos, hogy elolvassák a regényeit. Mit gondol erről?

– Én minden olvasónak örülök, ha a rántott-csirke receptem olvassák el, akkor annak, ha arra kíváncsiak, mit gondolok a hűségről, azon se sértődők meg, minden ott a honlapomon, látszik, hogy elég sok mindenhez hozzányúltam. Rengeteg embert tanítottam meg például kenyeret sütni, lassan már az is az írói munkásságom része. Mindegy,melyik oldalamról ismernek meg, de remélem előbb utóbb azért eljutnak a regényeimhez is.

– A Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár  kiemelt író meghívottai között van az idén. Mit jelent önnek hazatérni Marosvásárhelyre? Mennyire érzi vásárhelyinek, egyáltalán erdélyinek magát?

– Ritkán járok haza, valahogy túl nehéz volt az elmenés, és túl jól sikerült. Sokáig, majdnem húsz évig egyáltalán nem is jöttem. De erősen erdélyi gyökerű írónak gondolom magam, amit írok, az is sok szálon kapcsolódik ehhez a világhoz. Írtam egyszer erről egy esszét, az a címe A-ból B-be, fent van a honlapomon.

– A könyvvásár időszakában nem csupán Vásárhelyen lehet találkozni Önnel, hanem más székelyföldi városokba is eljut. Például Sepsiszentgyörgyön a Bod Péter Megyei Könyvtár is szervez egy közönségtalálkozót. Mi az, amit ezen a találkozón kapnak majd az olvasók november 14-én?

– Az majd ott kiderül. De én mindig önmagam szoktam adni.


Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen. Családjával 1988-ban települt át Magyarországra. A szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban érettségizett 1992-ben. ELTE bölcsészkarán folytatta tanulmányait angol-filozófia szakon 1992–1998 között. Az Eötvös József Collegium és a Láthatatlan Collegium diákja volt. Művei a Holmiban, a Mozgó Világban, a Jelenkorban, az Élet és Irodalomban, az Alföldben, a Népszabadságban és a Kritikában jelentek meg.1995-ben feleségül vette Szabó T. Anna költőnőt.
Kötetei:
A pusztítás könyve (regény, 2002)
A fehér király (regény, 2005)
Máglya (regény, 2014)