Items filtered by date: június 2018

Jászberényi Sándor Vásárhelyen

Jászberényi Sándor író, haditudósító, újságíró a Látó Irodalmi Játékok júniusi vendége a marosvásárhelyi G. Caféban. Házigazda: Szabó Róbert Csaba. Időpont: 2018. június 27., 17 óra. Helyszín: G. Café (Cuza Voda 33. sz.).

Meghalt Kányádi Sándor

Életének 90. évében, 2018 június 20-án elhunyt Kányádi Sándor Kossuth-díjas költő, a nemzet művésze. Szerda hajnalban érte a halál Budapesten - tájékoztatta az MTI-t a család. Kányádi Sándort várhatóan szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezik örök nyugalomra. A temetés időpontjáról a család később ad tájékoztatást.

Elhunyt Kapui Ágota

2018 június 19-én elhunyt Kapui Ágota (Sepsiszentgyörgy, 1955. május 15) sepsiszentgyörgyi költő, szerkesztő. Középiskolát szülővárosában az 1. számú Líceumban végzett (1974), a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar–francia szakos tanári oklevelet szerzett (1979). A sepsiszentgyörgyi Gép- és Gépalkatrészgyártó Üzem fordítójaként működött.

Mi Újság, Rejtő Úr?

A Napút irodalmi-képzőművészeti pályázata P. Howard szellemének elidézésére: 2018 januárjában múlt 75 esztendeje, hogy a magyar irodalom egyik legolvasottabb írója, a Reich néven született Rejtő Jenő (1905-1943), emberhez méltatlan körülmények közt elpusztult. Zsidó származása okán a 2. magyar hadsereg munkaszolgálatosaként a Don-kanyarban veszett nyoma. Életét anekdotákkal kövezett legendák szövik be, a Rejtő-mítosz él és élni (hagyják) akar.

Czegő Zoltán 80

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli Czegő Zoltán a Sepsiszentgyörgyön élő költő-író. Sokgyermekes székely vándormunkás családba született 1938. június 18-án. 1955-ben érettségizett Sepsiszentgyörgyön, a Babes-Bolyai Egyetemen pedagógia-lélektan-magyar szakos tanári képesítést nyert. A Megyei Tükör egyik alapító szerkesztője. 1988-ban települt át Magyarországra, kezdetben üzemi újságíró, 1991-től a Magyar Fórum főmunkatársa, 1992. januártól az Új Magyarország belső munkatársa.

Kár, hogy lakott...

Nehéz a dolga a firkásznak, ha városáról – szülő −, vagy lakóhelyéről – kell írnia. Feltéve, hogy ragaszkodik az őszinteséghez.
– És már miért ne ragaszkodna? – horgadt fel az önérzet benne. Azt tartotta, városáról mondja el a kendőzetlen véleményét az ember – „növeli, ki elfedi a bajt” –, ha meg valamiért nem akarja, nem teheti, akkor inkább hallgasson. Példák hosszú sorával igazolható, hogy a hasonló dolgozatok többnyire pozitív kicsengésűek, azt tudjuk meg belőlük, hogy a vallomástevő oda van városáért, a világ legjobb helyének tartja, sőt: a közepének. Ami, az ő sajátos szemszögéből tekintve, akár igaz is lehet.

Nagy Attila: Csillagköz c. kötetéről

A Marosvásárhelyen élő Nagy Attila életében szervesen összefonódik a versírás és az orvosi hivatás, a kettő inspirálja egymást: orvosként testközelből tapasztalja meg a szenvedésre adott választ – az ember igazi énje az efféle határhelyzetekben ismerhető meg leginkább. Bevallása szerint mindig arra törekedett, hogy saját mércéje szerint a maximumot hozza ki magából költőként, ugyanakkor sosem próbálta felküzdeni magát az „élbolyba”, (bár tagja a Romániai Írók Egyesületének, a Magyar Írószövetségnek és az E-MIL-nek is).

Kiš Danilo versei

Lehangolt zongora

fekete erdők sétányán
kerékpáron halad át
egy apáca

a székesegyház előtt keresztet vet
egy rendőr

egy csipkekatedrális

egy idős hölgy mindössze harminc frankért
kínálja szerelmét
meg a szoba ára

Írók a Kertben

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája idén is jelen van irodalmi rendezvényeivel a gyalui Várkert Fesztiválon. Június 16-án, a Lórántffy Zsuzsanna sátorban négy könyvet és azok szerzőit is megismerhetik az érdeklődők. 11 órától László Noémi Bodzabél és Szőcs Margit Az összecsukható nagymama című kötetéről beszélget a szerzőkkel Márton Evelin; 12 órától Zágoni Balázs A gömb című ifjúsági regényéről beszélget a szerzővel Papp Attila Zsolt; 17 órától pedig Muszka Sándor Szégyen című kötetéről beszélget a szerzővel Demeter Zsuzsa.

Gelu Păteanu hazatérése

A jeles műfordító élt Kolozsváron, Bukarestben, Énlakán, Etéden, majd Budapesten. Igazán otthon a Firtos hegyének közelében, Énlakán és Etéden érezte magát. Ezt a vallomását maga is feljegyezte, de gyakran elmondta közeli barátainak, id. Szávai Mártonnak, Kutasi Mihálynak, akire fontos kéziratait is rábízta, többek között a Toldi-fordítást, amikor 1990 tavaszán végleg Budapestre távozott.

Subscribe to this RSS feed