Beszélgetés Gerlóczy Mártonnal
– Úgy tűnik, állandó jelző lett az „Áprily Lajos dédunokája”. Mennyire zavar ez téged?
– Már túladagolásom van...
– Elég korán, tizenévesen eldöntötted, hogy író leszel. Költő nem is akartál lenni?
– Ezt most azért kérdezed, hogy miért nem indultam el dédapám nyomdokán? Elég hamar rájöttem, hogy költő nem leszek. Nem értek a költészethez. Próbálkoztam, persze, de csak mint bárki más. Én prózaíró alkat vagyok, akire a megfigyelés, részletes kifejtés, olykor túlírás jellemző.