A mózesi tízparancsolat 21. századi olvasatát adja Farkas Wellmann Éva Parancsolatok című kötete, mely az ótestamentumi törvények aktualitását elsősorban filozófiai-etikai szempontból vizsgálja meg. Az erkölcsi dimenzió mellett mégis talán az esztétikai a lényegesebb, végtére is versekről van szó – és a versekhez írt dalokról.
Hol és kivel is kellene kezdeni a Keresztúr irodalmi életéről szóló bemutatót?, teszem fel magamnak némiképp zavartan a kérdést, hisz e város talán nem büszkélkedhet olyan nagy nevekkel, mint Nagygalambfalva Kányádi Sándorral, vagy Farkaslaka Tamási Áronnal (hogy a példálózással csak a szűkebb régióban maradjak). Igaz ugyan, hogy Tompa László Betfalván született (s Betfalva manapság már Székelykeresztúr adminisztratív része, utcája), sőt, az elemi iskolát is Keresztúron végezte, költővé azonban Udvarhelyen vált, munkássága inkább ahhoz a városhoz kötődik, annak a „márkaneve”.
A Várad folyóirat júniusi számában verssel jelentkezik Sebestyén Kinga, Uraky Noémi, Gál Krisztián Levente, Nagy Rita, Lőnhárt Melinda, Barok Márk, Lőrincz József és Simonfy József. Prózát publikál: Kulcsár Edmond, Hajós Eszter, Onagy Zoltán, Szombati István és Tar Károly. Az Esszé rovatban Demény Péter A lovak éneke c. írása olvasható, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, ugyanitt található Fried Noémi Lujza Történészekkel történelemről című írása és Kőrössi P. József Nyomornegyedóra c. írása. A Kultúra rovatban Csontos Márta Reményik Sándorról közöl tanulmányt. A Kritika rovatban Mikola Emese Demény Péter Bánffy Miklós irodalmi portréi c. kötetéről értekezik, Beretvás Gábor a Rossz versek c. filmről.
Nemrég jelent meg Tamás Dénes új könyve Az élő ház címmel a budapesti Kalligram Kiadónál. Ennek apropóján beszélgettünk kollégiumról, emlékezéstechnikáról, brutális élményekről, azok feldolgozásáról.
- Vágjunk egyből a sűrűjébe: Az élő ház az Ünnepi Könyvhétre megjelent, élni kezdte életét. Jómagam egyelőre csupán néhány folyóiratban megjelent részletét olvastam, jól érzékelem, hogy az alaptéma a felnőtté válás folyamata, annak „beavatási szertartásai”?
- Mondjuk azt, hogy nagyon madártávlatból ez a témája. Ugyanis ha ráközelítünk a regényre, kiderül, hogy tulajdonképpen nincs felnőtté válás, nincs folyamat, sőt leginkább a gyerekkor és a felnőttkor közötti szakadék erősödik ki.
A Várad folyóirat májusi számának vezércikkét Szűcs László jegyzi Kínlódjfalva intő példája címmel; verset publikál Kabai Lóránt, Molnár Zsolt, Ady András, Albert-Lőrincz Márton; prózával jelentkezik Illés Renáta, Sztaskó Richard, Dinók Zoltán, Fábián Judit. A Esszé rovatban kettős riport olvasható: Farkas Antal Kínlódjafalva 1976 című írása, és annak mai "válasza", Szilágyi Aladár Kínlódjfalva 1914-2015. Élt 101 évet című riportja. A Kultúra rovatban interjú olvasható Kiss Törék Ildikóval, a Kiss Stúdió Szánház vezetőjével, a Kritika rovatban Simon Judit a Szigligeti Színház Catullus c. előadását méltatja, Biró Árpád Levente Selyem Zsuzsa Moszkvában esik c. kötetéről értekezik, Beretvás Gábor Goda Krisztina BÚÉK című új játékfilmjét méltatja, Nagy Orsolya pedig Peter Farrelly Green book c. filmjét.
Szürkülődött. Igyekeztem. Egyfelé. A kofa is igyekezett. Eladni a nyakán maradt halom murkot.
- Jöjjön, fiatalember, olcsón adom! - kínálta nevetségesen alacsony áron.
Nem mentem.
A Várad folyóirat áprilisi számában verset közöl Tóth Zsófia, Fellinger Károly, Szente B. Levente, Fűri Mária, Nagy Ágnes Noémi, Oláh András, prózát publikál Mikola Emese, Szombati István és Tamás Kincső. Christl Greller verseit Balázs Ildikó tolmácsolja magyar nyelven, Günter Kunert prózáját Benő Eszter fordította magyarra. A Kultúra rovatban beszélgetés olvasható Balázs Imre Józseffel, Péter I. Zoltán váradi helytürténeti írással jelentkezik. Mikola Emese Ecce eclesia címmel esszét közöl, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi írása. Kritika a Bach Goldberg-variációinak nagyváradi előadásáról, Vișniec ősbemutatójáról, valamint az Oscar-gáláról olvasható.
Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész váltja Lövétei Lázár Lászlót a Székelyföld folyóirat főszerkesztői székében. Amint május 9-i, hivatalos beiktatása alkalmával kijelentette, szeretné legalább olyan jól végezni e munkát, mint két elődje, a lapalapító Ferenczes István, majd Lövétei Lázár László.
A százkötetesre tervezett Székely könyvtár 69. köteteként jelent meg Ferencz Imre Válogatott versek című kötete 2018-ban. A szerző pályáját meghatározza, hogy évekig újságíróként dolgozott, falujáró riporterként: ez verseinek világlátásában is visszaköszön, ugyanakkor, Ferencz Imre saját bevallása szerint ez visszafogta a lírai termést, ezért igazi kiteljesedésről, költői újjászületésről inkább csak élete delén túl, nyugdíjba vonulása után beszélhetünk (e könyv megjelenésének évében 70. életévét töltötte a szerző). E kötet anyagát mintegy húszévnyi verstermésből válogatta össze a szerkesztő, Fekete Vince: 1998-2017 közt született alkotások sorjáznak, időrendbe szedve.
Az erdőszentgyörgyi születésű (1945), jelenleg Marosvásárhelyen élő Györffi Kálmán egy ideje el van tűnve az irodalmi életből, pedig az 1970-80-as évek nagy reménysége volt, az erdélyi prózanyelv megújítójaként ünnepelték, kiemelve sajátos időkezelését és lényeglátását. Az 1980-as évek végére valahogy elfogyott körötte a levegő, az államhatalommal is meggyűlt a baja, így 1989-ben kiszökött Magyarországra. Itt egy ideig egy kis győri lapnál dolgozott, de képtelen volt megszokni az új rendet, másfél év után hazatelepedett. Közben azonban itt is megváltozott a világ, ő pedig lassan elhallgatott.