A Várad folyóirat áprilisi számában verset közöl Tóth Zsófia, Fellinger Károly, Szente B. Levente, Fűri Mária, Nagy Ágnes Noémi, Oláh András, prózát publikál Mikola Emese, Szombati István és Tamás Kincső. Christl Greller verseit Balázs Ildikó tolmácsolja magyar nyelven, Günter Kunert prózáját Benő Eszter fordította magyarra. A Kultúra rovatban beszélgetés olvasható Balázs Imre Józseffel, Péter I. Zoltán váradi helytürténeti írással jelentkezik. Mikola Emese Ecce eclesia címmel esszét közöl, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi írása. Kritika a Bach Goldberg-variációinak nagyváradi előadásáról, Vișniec ősbemutatójáról, valamint az Oscar-gáláról olvasható.

Borsodi L. László csíkszeredai költő, irodalomtörténész váltja Lövétei Lázár Lászlót a Székelyföld folyóirat főszerkesztői székében. Amint május 9-i, hivatalos beiktatása alkalmával kijelentette, szeretné legalább olyan jól végezni e munkát, mint két elődje, a lapalapító Ferenczes István, majd Lövétei Lázár László.

A százkötetesre tervezett Székely könyvtár 69. köteteként jelent meg Ferencz Imre Válogatott versek című kötete 2018-ban. A szerző pályáját meghatározza, hogy évekig újságíróként dolgozott, falujáró riporterként: ez verseinek világlátásában is visszaköszön, ugyanakkor, Ferencz Imre saját bevallása szerint ez visszafogta a lírai termést, ezért igazi kiteljesedésről, költői újjászületésről inkább csak élete delén túl, nyugdíjba vonulása után beszélhetünk (e könyv megjelenésének évében 70. életévét töltötte a szerző). E kötet anyagát mintegy húszévnyi verstermésből válogatta össze a szerkesztő, Fekete Vince: 1998-2017 közt született alkotások sorjáznak, időrendbe szedve.

Az erdőszentgyörgyi születésű (1945), jelenleg Marosvásárhelyen élő Györffi Kálmán egy ideje el van tűnve az irodalmi életből, pedig az 1970-80-as évek nagy reménysége volt, az erdélyi prózanyelv megújítójaként ünnepelték, kiemelve sajátos időkezelését és lényeglátását.  Az 1980-as évek végére valahogy elfogyott körötte a levegő, az államhatalommal is meggyűlt a baja, így 1989-ben kiszökött Magyarországra. Itt egy ideig egy kis győri lapnál dolgozott, de képtelen volt megszokni az új rendet, másfél év után hazatelepedett. Közben azonban itt is megváltozott a világ, ő pedig lassan elhallgatott.

A Várad folyóirat márciusi számának vezércikkét Szűcs László főszerkesztő jegyzi, verset publikál Aczél Géza, Debreczeny György, Csontos Márta, Gagyi Judit Eszter, Kulcsár Edmond, B.Mihály Csilla, Rumi Enikő. Prózát közöl Livilla Alba (Pilizota Szandra), Covaciu Norbert, Szamos Mariann; Saitos Lajos pedig aforizmákkal, naplójegyzetekkel jelentkezik. Az Ady 100 című rovatban Tóth Tünde és Péter I. Zoltán írásai olvashatók, a Társadalom rovatban Fried Noémi Lujza a nagyváradi faültetési programról értekezik, ugyanakkor folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája. A Kritika rovatban Simon Judit a Mafeszt színházfesztiválról ír, Nagy Orsolya Cint Eastwood A csempész c. filmjét, illetve Dan Gilroy Velvet Buzzsaw c. filmjét méltatja, Beretvás Gábor pedig Papp Gábor Zsigmond Kettévált ország c. dokumentumfilmjéről értekezik. 

Sehonnai János haladó alkoholista volt. Konok, elszánt munka eredményeképpen. Erre a maga módján büszke is volt, csakhogy nem akadt senki, akinek elmondhatta volna. Meglepetten kellett tapasztalnia ugyanis, hogy az embereket nemigen érdekli mások alkoholizmusa.

A Várad folyóirat februári száma drámaközpontú: a lapszám gerincét Ozsváth Zsuzsa Délibáb Intercity - A titokban végbement csalódás c. drámája, valamint Biró Árpád Levente Kallódás ellen c. drámája adja. A Társadalom rovatban interjú olvasható Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, Péter I. Zoltán pedig Gróf Széchenyi Zsigmondra emlékezik. A Kritika rovatban Simon Judit az Interferenciákról ír, Bögözi Attila Nagy Miklós Kund publicisztikakötetét méltatja, Nagy Orsolya pedig Ali Abbasi Határ c. filmjéről értekezik.

Káli István A szemfényvesztett című regénye hibáival együtt izgalmas és fontos könyv, önéletrajzi motívumokkal átszőtt családregény, ugyanakkor Vásárhely-regény és egy korszak – a kommunizmus – lenyomata erdélyi magyar (és zsidó) szempontból. Szintézis. Például Tompa Andrea regényeivel rokonítható úgy, hogy a Kolozsvár Vásárhelyre cserélődik. Erdély-történet alulnézetből. Mély és olvasmányos, olyan mű, melynek megjelenése ünnep (kellene legyen/lehetne) az erdélyi irodalomban. Ha…

Kiírta a Nemzeti Kulturális Alap az ösztöndíjpályázatát. A Szépirodalom Kollégiuma határon túli magyar írók, költők, műfordítók, kritikusok, irodalomtörténészek számára szépirodalmi, műfordítói, kritikai alkotómunka megvalósítását támogatja. A 10 hónapra szóló alkotói támogatás lehetőséget kíván nyújtani a határon túli magyar pályázóknak a pályakezdéshez, illetőleg kedvező feltételeket kíván teremteni – korosztálytól függetlenül – a magas színvonalú alkotó tevékenységhez.

Ötévnyi hallgatás után nagyregénnyel jelentkezett Lőrincz György, a szociografikus érzékenységéről ismert, műveiben az erdélyi magyar társadalom aktuális problémáival foglalkozó, Székelyudvarhelyen élő író. Magyar sorsregénye* a Trianon gyermekeinek örök hányódását, identitásuk szétszóratását mutatja be; a hangulat mégsem rezignált, mert e szétszóratás egyféle olvasat szerint megsokszorozódást is jelenthet.