Hetven évvel ezelőtt, a magyar költészet napján született Kristó Tibor – és ez nem lehetett véletlen, ez már egy korai eljegyzésnek, eljegyződésnek is tekinthető. Már ha egyetértünk azzal a tétellel, hogy költőnek születni kell, nem lehet csak úgy azzá válni.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány október 12-én, szombaton 18 órától a Művelődési Házban tartja hagyományos díjkiosztó ünnepségét. Köszöntőt mond: Lőrincz György az alapítvány elnöke, ezt a Palló Imre Művészeti Líceum tanulóinak zenés műsora követi. Idén három kategóriában oszt díjat az alapítvány: a Debüt-díjat Voloncs Attila kézdivásárhelyi fiatal prózaíró kapja, Virágok esztendeje című regényéért. Laudációt mond Fekete Vince.

„Ne hidd, hogy a lantnak/ereje meglankad/csak hangköre más” – erre az Arany János versrészletre gondoltam minduntalan, Czegő Zoltán új verseskönyvét* olvasva. És nem csupán azért, mert Czegő esetében is öregkori líráról van szó, mint e fenti, Mindvégig című versből vett idézet esetében, hanem azért is, mert Arany János a Czegő-líra egyik sarokköve.

A Várad folyóirat augusztusi számának vezércikkében Szűcs László főszerkesztő a klímaváltozásról ír; verset közöl Rumi Enikő, Andrei Zbirnea, Müller Dezső, Csontos Márta, Debreczeny György; prózát publikál Horváth Ildikó, Sztaskó Richard, Covaciu Norbert, Dinók Zoltán, Pilizota Szandra. Az Esszé rovatban Lakatos Fleisz Katalin Fénykép egy sváb parasztházról c. írása olvasható, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, ugyanitt Nagy Mihály Zoltán történészt Vig Emese faggatja Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyveiről. A Kultúra rovatban Dánielisz Endre Sinka István költőre emlékezik, Tóth Hajnal Nagyávard krónikájától az első teljes Ady-életrajzig címmel közöl írást. A Kritika rovatban Szilágyi Aladár Pomogáts Béla Kihívások c. kötetéről értekezik, Szamos Mariann Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halhatatlan c. kötetéről ír, Beretvás Gábor pedig Szász Attila Apró mesék c. zsánerfilmjéről. 

Az idei Vásárhelyi Forgatag keretében újra megnyitja kapuit a Teleki Téka Könyvvására 2019 augusztus 29-től (csütörtök). Számos író-olvasótalálkozóra kerül sor e helyszínen: a nyitónap délutánján Egyed Emese Vasárnap, illetve Kelemen Lajos Napló c. könyvét mutatják be. Augusztus 30-án, 17 órától Benkő Levente - Papp Annamária - Víg Emese: Erdélyi srácok című könyvét, valamint Dósa Zoltán Korai megomlás c. kötetét ismeretetik. Szombaton, augusztus 31-én 13 órától Nagy Zoltán Mihály - Denisa Bodeanu Márton Áron kötetét mutatják be. 

Más helyszíneken is lesznek irodalmi rendezvények: augusztus 29-én 18 órától a G Caféban a Havi Dráma című rendezvényen előadják a Látó színházi számában megjelent Szolidaritás c. darabot. 

A teljes program a www.forgatag.ro honlapon böngészhető. 

A Várad folyóirat júliusi számának vezércikkében Szűcs László az érettségihelyzet akut problémáiról értekezik. Verset publikál Fábián Sándor, Varga Sándor György, Keszthelyi György, Gálla Edit, Vajda Zoltán, Bődi Ágota; prózával jelentkezik Mikola Emese, Mika Gabriella, Pataki Előd István és Mátyás Zsolt Imre. Magyari Sára A nyelv változatai a 21. században címmel közöl esszét, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája. Kritikát Garaczi László Hasítás c. kötetéről, valamint a Csernobil és az Alelnök című filmekről olvashatunk. A Törzsasztal rovatban beszélgetés olvasható Visky Andrással.

I.

Várok. Bóbitám kéménynyi sötétje az arcomba lóg. (Függöny a fal előtt, finomra csiszolt citromszelet, merevséggé bolydult indulat.) Lábujjhegyen nyújtogatom magam, átnézek az előttem tornyosuló, sürgős, vagy legalábbis halaszthatatlan tennivalókon, és inkább csak létezem. Azt mondják, ez így, önmagában gyatra cél. Hadd mondják.

A mózesi tízparancsolat 21. századi olvasatát adja Farkas Wellmann Éva Parancsolatok című kötete, mely az ótestamentumi törvények aktualitását elsősorban filozófiai-etikai szempontból vizsgálja meg. Az erkölcsi dimenzió mellett mégis talán az esztétikai a lényegesebb, végtére is versekről van szó – és a versekhez írt dalokról.

Hol és kivel is kellene kezdeni a Keresztúr irodalmi életéről szóló bemutatót?, teszem fel magamnak némiképp zavartan a kérdést, hisz e város talán nem büszkélkedhet olyan nagy nevekkel, mint Nagygalambfalva Kányádi Sándorral, vagy Farkaslaka Tamási Áronnal (hogy a példálózással csak a szűkebb régióban maradjak). Igaz ugyan, hogy Tompa László Betfalván született (s Betfalva manapság már Székelykeresztúr adminisztratív része, utcája), sőt, az elemi iskolát is Keresztúron végezte, költővé azonban Udvarhelyen vált, munkássága inkább ahhoz a városhoz kötődik, annak a „márkaneve”.

A Várad folyóirat júniusi számában verssel jelentkezik Sebestyén Kinga, Uraky Noémi, Gál Krisztián Levente, Nagy Rita, Lőnhárt Melinda, Barok Márk, Lőrincz József és Simonfy József. Prózát publikál: Kulcsár Edmond, Hajós Eszter, Onagy Zoltán, Szombati István és Tar Károly. Az Esszé rovatban Demény Péter A lovak éneke c. írása olvasható, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, ugyanitt található Fried Noémi Lujza Történészekkel történelemről című írása és Kőrössi P. József Nyomornegyedóra c. írása. A Kultúra rovatban Csontos Márta Reményik Sándorról közöl tanulmányt. A Kritika rovatban Mikola Emese Demény Péter Bánffy Miklós irodalmi portréi c. kötetéről értekezik, Beretvás Gábor a Rossz versek c. filmről.