Király Farkas Sortűz* című könyve az 1989. decemberi román forradalom eseményeit dolgozza fel a sorkatonák szemszögéből. A kultúrantropológiában ezt alulnézetnek hívják, a szerző egy interjúban talán „belülnézetnek” nevezi, felmutatva, hogy mi történik ezekkel az ártatlan szinte-gyerekekkel, akikkel korábban eljátszották a rend látszatát, aztán a forradalom hevében belökik a totális harc káoszába, ahol a régi referenciák már nem működnek, csak bizonytalanság van, csak félelem és az ebből fakadó értelmetlen-aljas cselekedetek.

Beszélgetésünk apropóját elsősorban az éppen elkezdődött Marosvásárhelyi Könyvvásár adta, de azért más irányokba is elkalandoztunk.

- A 25 év az huszonöt év… E jubileumon hogyan látja a Marosvásárhelyi Könyvvásár múltját? Hát jelenét, jövőjét?

- Amikor 1995-ben Romániai Magyar Könyves Céh hivatalos bejegyzése után ráébredtünk, milyen sokrétű feladatot vállaltunk fel azzal, hogy szakmailag megpróbálunk rendet tenni abban a káoszban, ami ’89 után az erdélyi magyar könyvkiadásban kialakult, csak annyit tudtunk, a felzárkózáshoz nem lesz elég a jó szándék és a tettre készség, kényszerhelyzetbe kell hoznunk önmagunkat.

- Kezdjük a legfrissebb esemény apropóján: nemrég Debüt-díjat kaptál az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítványtól. Mit jelent számodra ez a kitüntetés?

- Mint minden hasonló jellegű elismerés: bizalmat, biztatást. Valamit, amire utólag kell még rászolgálnom. Minden díjat igyekszem úgy kezelni, hogy nem a szóban forgó regényért kapom, hanem egyfajta ösztönzésként a későbbiekre nézve. És valljuk be, erre nagy szükségem van. Fokozottan önkritikus vagyok, úgy tetszik, hónapról hónapra erősebben, egy ilyen kitüntetés pedig hitet és önbizalmat ad, hogy a kételyeim ne legyenek bénítóak, hanem szem előtt tartva őket, de újra és újra le tudjak ülni az íráshoz.

Hetven évvel ezelőtt, a magyar költészet napján született Kristó Tibor – és ez nem lehetett véletlen, ez már egy korai eljegyzésnek, eljegyződésnek is tekinthető. Már ha egyetértünk azzal a tétellel, hogy költőnek születni kell, nem lehet csak úgy azzá válni.

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány október 12-én a Művelődési Házban tartotta hagyományos díjkiosztó ünnepségét. Köszöntőt mondott: Lőrincz György az alapítvány elnöke, ezt a Palló Imre Művészeti Líceum tanulóinak zenés műsora követte. Idén három kategóriában osztott díjat az alapítvány: a Debüt-díjat Voloncs Attila kézdivásárhelyi fiatal prózaíró kapta, Virágok esztendeje című regényéért. Laudációt mondott Fekete Vince, kiemelve a szerző fiatalságát, ugyanakkor érettségét.

„Ne hidd, hogy a lantnak/ereje meglankad/csak hangköre más” – erre az Arany János versrészletre gondoltam minduntalan, Czegő Zoltán új verseskönyvét* olvasva. És nem csupán azért, mert Czegő esetében is öregkori líráról van szó, mint e fenti, Mindvégig című versből vett idézet esetében, hanem azért is, mert Arany János a Czegő-líra egyik sarokköve.

A Várad folyóirat augusztusi számának vezércikkében Szűcs László főszerkesztő a klímaváltozásról ír; verset közöl Rumi Enikő, Andrei Zbirnea, Müller Dezső, Csontos Márta, Debreczeny György; prózát publikál Horváth Ildikó, Sztaskó Richard, Covaciu Norbert, Dinók Zoltán, Pilizota Szandra. Az Esszé rovatban Lakatos Fleisz Katalin Fénykép egy sváb parasztházról c. írása olvasható, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, ugyanitt Nagy Mihály Zoltán történészt Vig Emese faggatja Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyveiről. A Kultúra rovatban Dánielisz Endre Sinka István költőre emlékezik, Tóth Hajnal Nagyávard krónikájától az első teljes Ady-életrajzig címmel közöl írást. A Kritika rovatban Szilágyi Aladár Pomogáts Béla Kihívások c. kötetéről értekezik, Szamos Mariann Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halhatatlan c. kötetéről ír, Beretvás Gábor pedig Szász Attila Apró mesék c. zsánerfilmjéről. 

Az idei Vásárhelyi Forgatag keretében újra megnyitja kapuit a Teleki Téka Könyvvására 2019 augusztus 29-től (csütörtök). Számos író-olvasótalálkozóra kerül sor e helyszínen: a nyitónap délutánján Egyed Emese Vasárnap, illetve Kelemen Lajos Napló c. könyvét mutatják be. Augusztus 30-án, 17 órától Benkő Levente - Papp Annamária - Víg Emese: Erdélyi srácok című könyvét, valamint Dósa Zoltán Korai megomlás c. kötetét ismeretetik. Szombaton, augusztus 31-én 13 órától Nagy Zoltán Mihály - Denisa Bodeanu Márton Áron kötetét mutatják be. 

Más helyszíneken is lesznek irodalmi rendezvények: augusztus 29-én 18 órától a G Caféban a Havi Dráma című rendezvényen előadják a Látó színházi számában megjelent Szolidaritás c. darabot. 

A teljes program a www.forgatag.ro honlapon böngészhető. 

A Várad folyóirat júliusi számának vezércikkében Szűcs László az érettségihelyzet akut problémáiról értekezik. Verset publikál Fábián Sándor, Varga Sándor György, Keszthelyi György, Gálla Edit, Vajda Zoltán, Bődi Ágota; prózával jelentkezik Mikola Emese, Mika Gabriella, Pataki Előd István és Mátyás Zsolt Imre. Magyari Sára A nyelv változatai a 21. században címmel közöl esszét, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája. Kritikát Garaczi László Hasítás c. kötetéről, valamint a Csernobil és az Alelnök című filmekről olvashatunk. A Törzsasztal rovatban beszélgetés olvasható Visky Andrással.

I.

Várok. Bóbitám kéménynyi sötétje az arcomba lóg. (Függöny a fal előtt, finomra csiszolt citromszelet, merevséggé bolydult indulat.) Lábujjhegyen nyújtogatom magam, átnézek az előttem tornyosuló, sürgős, vagy legalábbis halaszthatatlan tennivalókon, és inkább csak létezem. Azt mondják, ez így, önmagában gyatra cél. Hadd mondják.