Items filtered by date: december 2019

Eirodalom: búcsú

Szolgálati közlemény: 2020 januárjától nem frissül többé az Eirodalom.ro - maga az oldal azonban, az archív anyagokkal, továbbra is elérhető, böngészhető lesz! A munka felfüggesztésének okai sokrétűek: emberiek, anyagiak, adminisztratívak - ugyanakkor a közösségi médiák látványos térnyerése, illetve az osztódással szaporodó irodalmi/kulturális portálok jelensége is elkedvetlenítően hatott. Az elmúlt közel nyolc évben az Eirodalom felépült, betöltötte szerepét, most pedig átadja helyét. Köszönjük szerzőinknek az eddigi együttműködést, olvasóinknak pedig a hűséget.

A szerkesztőség

Farkas Árpád válogatott verseiről

Az irodalom selyemútjának útjelző táblái a szállóigék. Súlyos tartalmú összetétel a szállóige, második tagja az Úr szavát is jelenti. Olyan fajtája a közhelynek, amelyik elkopni nem tud, idő múlásával fényleni kezd, mint a karátos aranypénz. Elszakad a szerzőtől, ívfénnyé változik, asszociációkat kelt. Egyéni vagy nemzeti sorsot robbant tudatunkban, ha halljuk, ha olvassuk:

Dilettánsok

Valósággal retteget a tárlatnyitóktól, könyvbemutatóktól, s hasonló rendezvénytől. Hírlapi tudósítóként megbizonyosodhatott afelől, hogy az ilyen-olyan rangú és színvonalú közművelődési események főszereplői között igen sok a feltűnési viszketegségben szenvedő szerencsétlen ember, szereplési vágytól hajtott politikus, magát többre érdemesnek tartó akarnok műkedvelő.

Zsidó Ferenc rövidprózái

Te(l)jes rendszerváltás

Az én feladatom volt reggelente megvenni a tejet. Vagyis sorban állni érte. A kenyérért anyám vagy apám állt sorba, a kartellára adott cuccokért (liszt, cukor, stb.) a nővérem. A tejfelelős azért én lettem, mert délután jártam iskolába (akkor még olyan sokan voltunk az 1-es számú általánosban, hogy az 5-6-7-eseket délutáni műszakba tették).
Kicsi üzletecske volt, mert a tömbháznegyed is kicsi, az eladónő után mindenki csak Piri-boltnak emlegette – ez arról is elárul valamicskét, mekkora kényszerű tisztelet övezte akkoriban a boltosokat…

Szondy-Adorján György versei

Karácsony

Lesöpörtük magunkról a havat, előjött
mindenki saját kis gödréből, hozták
a vödör bort, halkonzervet fej fokhagymával,
és védtük a búzamezőket, jól aludt, hadnagy úr?
kellemes ünnepeket kívánunk, kérjen 
még nyomjelzőket, este majd legyen piros,
zöld, sárga, sima van elég, elveszik a világ
bűneit, havat kaptunk a lábunk
alá, hogy járjunk rajta, higgyétek el,
már novembertől csak gödör, gödör mellett,
hol eggyé lesz az ember, aztán csak nőtt a hó,
mint a láb egy ideig, majd egy vályú mögül
bölcsen előbújt az este, reméltem otthon alszanak,
és reggel, nagyon messze, mindenki fölkel, járkál,
főz, mos, olvas, lefekszik és fölkel ismét,
majd fellődöztük karácsonyfáinkat,
piros, zöld, sárga, kincstári színek vágtak fölfelé,
és a vödrök alján lassan megnyílott az ég –
egyszer én leszek a hős, aki megérkezett,
aztán járkál, főz, mos, olvas, lefekszik és fölkel
ismét, addig is belenyugodtunk gödreinkbe,
és reméltem alszom, reméltem szenvedek,
reméltem én vagyok, reméltem nem lehet.

Találkozásaim Magyari Lajossal

Magyari Lajos nevével félszázaddal ezelőtt mint középiskolás diák találkoztam először, s egyik jellegzetes verse, a Kapuállító éveken keresztül kísért, sőt, mondhatnám, része volt irodalmi tudatunknak, hiszen nemcsak egy verset értettek alatta, de azt a nemzedéket, illetve írói csoportosulást is, amelynek meghatározó alakja volt.

Játéktér 2019/tél

A Játéktér folyóirat téli számában Sardar Tagirovsky szatmári rendezéséről, a Raszputyinról, Keresztes Attila a Tompa Miklós Társulatnál rendezett A nép ellensége című előadásáról és Góbi Rita az M Studióban bemutatott Sírunk, nevetünk című táncelőadásáról olvasható kritika. Az erdélyi táncszínházhoz kapcsolódik Tasnádi-Sáhy Péter összefoglalója a Nagyvárad Táncegyüttes színházi nevelési programjairól, valamint Novák Ildikó beszélgetése Selyem Ildikóval, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem volt mozgásművészeti tanárával.

Majla Sándor és versárnyéka

Majla Sándor: sz. Korond, 1960- mh. Székelyudvarhelyt, 2015. Költő, szerkesztő. 1979-ben érettségizett Udvarhelyen, majd Korondon és Székelyudvarhelyen helyettes tanár. 1990-ben Ablak c. időszaki folyóiratot indított, mely a nemzeti kisebbségekkel foglalkozik, így a litvánok (1990/1), kárpátaljai magyarok (1990/2), vajdasági magyarok (1991/1), kanadai magyarok (1991/2), ausztriai magyarok (1992/1) és hollandiai frízek (1992/2) életét, irodalmát mutatja be. Megszervezte a folyóirat kárpátaljai, valamint vajdasági szerzőinek találkozását a székelyföldi olvasókkal. Az Ifjúmunkásban indult (1976), később jelen van a romániai magyar sajtóban. Az Utunk-Helikon Évkönyv 1989-90-es "Fiatalok antológiája" három versét mutatta be. Kezdeményezője és szerkesztője a rendszerváltás utáni erdélyi költészeti antológiáknak (Fagyöngy). Forrás-kötete 1990-ban jelent meg a Kriterionnál (A szavak pírja). Költői kiteljesedésének gátat vetett korai halála.

Tabéry Géza novellapályázat

A Partiumi Keresztény Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja, valamint a Várad - Irodalmi és művészeti folyóirat immáron 6. alkalommal hirdeti meg az éves, tematikus Tabéry Géza novellapályázatot.

Szilágyi Domokos: Felezőidő

A virrasztás értelme

Szilágyi Domokos kései pályaszakaszának egyik legszebb, s egyúttal az életmű legtalányosabb miniatűr remeke az 1974-es Felezőidő kötet címadó verse, a mindössze 19 soros Felezőidő. A költő kivételes lírai erővel és drámaisággal ütközteti a személyes sors végességét, az Én bezártságát és a világ megválthatóságának reménytelen reményét. Azért különösen izgalmas a mű, mert a kései lírában sűrűn előforduló határ-határtalan, véges-végtelen hermeneutikai fogalompárok helyett itt egyetlen, roppant kifejező, ámde legalább annyira sejtelmes költői metaforába sűríti bele az egész-létről és a halálértelmezésről szublimált intuícióját, tapasztalatát, a felezőidőbe.

Subscribe to this RSS feed