Te vagy a legszebb…
– Ma arra ébredtem, meghaltam.
– Ezzel ne játssz. Álmodtál?
– Nem. Erre ébredtem.
– Tudod, mit beszélsz? Hisz Te is tudod, nem ébredhettél a halálodra. Ha felébredtél, hát ébren vagy. Érvelni próbált, de a felesége szavaitól megborzongott. Didergős, jeges félelem rebbent át a szívétől az agysejtjeiig. Majd marokra fogta a mellkasát.
– Okos vagy, mint mindig – suttogta alig hallhatóan a felesége.
– Így születtem – próbált kedélyeskedni ő is.
A szomszéd tökei
Gyerekkorunk nyarain nem kínoztunk macskát, vagy vágtuk le kutyakölyök fülét-, farkát, mert akadt kívánatosabb tennivaló is. Páran voltunk csak jámborlelkűek, akiknek legnagyobb csínytevésünk a szarkatojás lopás volt, de az akácost megmászni néhány tojásért, hacsak nem volt üres a fészek, nem mindig volt fájdalommentes. Ellenállhatatlanul csábítottak a szomszédos kertekben vérszínűre érett cseresznyék, de nem voltunk válogatósak, megtette bármi, ami készleten volt: ánizs, ribizli vagy a mifelénk ritkaságnak számító zöldborsó. Csibészi képzelőerőnk nem hagyta, hogy a kert magassága korlátozza a bejutást a kiszemelt csemegékhez.