Bene Zoltán regényrészlete
Hetedik nap, avagy a vitafórum*
Négyen ültünk a szobában: Kírán és rajtam kívül egy korombéli fickó, Torda, valamint Zsolt, egy nyílt tekintetű ifjú. A betűző nap felszeletelte a talpunk alatt a parkettát. Az egész olyan hatást tett rám, mint az amerikai filmekben látott csoportterápiák. Négy ember ül körben, arccal egymás felé fordulva. Módfelett természetellenes helyzet. Tudtuk, hogy beszélgetnünk kell. A témát is meghatározták számunkra. Hívószavakat kaptunk, jelesül hármat − az Áramszünet Kezdete, az azelőtti idők és a világ −, ezekhez kellett bármilyen módon kapcsolódnunk. Nem sok szabályt kellett betartanunk: a vita előre meg nem határozott mederben folyhat, bármilyen irányba terelődhet, az egyetlen kikötés, hogy valóban vita legyen, nézetek ütközzenek, érvek és ellenérvek feszüljenek egymásnak.