Megjelent a Várad folyóirat májusi száma, melyet Adorjáni Panna karcolatával ajánlunk. Az irodalom rovatban Hevesi Judit, Tóth Kinga, Kovács Károly Márk és Dobai Bálint közöl verset, szépprózát pedig Horváth Péter, Adorjáni Panna, Szabó Ádám illetve Bartók Imre.

A cukorgyár mellett jártunk Adikával, amikor fejünk fölött elhúzott a késő délutáni járat. A szokásosnál is alacsonyabban szállt, futóműve kis híján végigkarcolta a gyár bádogtetejét. A szemben levő munkásszálló teraszán egy férfi cigarettázott, és rosszallóan ingatta a fejét: talán nem is a fülsiketítő zaj zavarta – volt ideje hozzászokni az évek során – inkább az nem fért a fejébe, Adika miért lelkesedik annyira pár száz tonnányi repülő fém láttán.

Harmincat hordok magamban, harminc gyönyörűséges ikret; sorban, egymáshoz préselődve, moccanatlanul várják, hogy meglássák végre a napvilágot. Egyformák, már amennyire az ikrek egyformák lehetnek: a harciasabbaknak alig észrevehetően hegyesebb a feje, a tunyák inkább derékban tömöttek, némelyiknek pedig a bőre haloványabb egy leheletnyivel. Hogy mennyi időkülönbséggel fognak a világra jönni, nem tudom: lehet néhány másodperc, de akár hosszú órák, sőt, napok is, igazából nem érdekel, egyformán fogom szeretni őket, és a szívem is egyformán fog fájni értük.