Items filtered by date: augusztus 2017

Bánffy-fordítóműhely

A Transylvania Trust Alapítvány fordítóműhelyt hirdet egyetemi hallgatók számára. A 2017. szeptember 11–16-a között sorra kerülő műhely elsődleges célja Bánffy Miklós (1873–1950) néhány novellájának román nyelvű fordítása. Bánffy Miklós irodalmi munkásságának ismerete a román anyanyelvű közönség körében még mindig hiányos, mivel csak két Bánffy-novella olvasható e nyelven, és a szerző legnagyobb irodalmi vállalkozása, az Erdélyi történet fordítása is csupán 2016-ban készült el.

Szinkronicitás

Egy Csontváry-kiállítás margójára

Az egyik dolog, amit nagyon szerettem rövid tárlatvezetői létem alatt, hogy más lehettem, mint ami, aki valójában voltam, közben meg a leginkább önmagam. Olyasmit csináltam, ami logikusan nem következett a „szakmai” előéletemből, közben pedig valamit, ami a leginkább passzolt hozzám: emberekkel kapcsolatba kerülni, megosztani információt, (élet)tapasztalatot, gondolatokat ébreszteni, kommunikálni, kontrollálni és spontánnak lenni, igen, egyszerre, gyönyörködtetni és gyönyörködni, stratégiákat alkalmazni, pillanatok alatt váltani, szolgálni és meghatározni, folyamatosan adni és töltődni. Tanárként működni a szó jobbik, emberibb értelmében, nem középiskolás fokon, középiskolásoknak is.

Helikon 2017/16.

A Helikon második augusztusi számának vezércikkét Karácsonyi Zsolt jegyzi, ezt követően Demeter Zsuzsa beszélgetése Lőrincz P. Gabriellával olvasható. Verset Lőrincz P. Gabriella, Bogdán László, Tar Károly, Serestély Zalán, Eszteró István, Csornij Dávid, Kopriva Nikolett és Tóth Dominika; prózát Zsidó Ferenc, Marcsák Gergely, Shrek Tímea és Kertész Dávid közöl. Továbbá Egyed Emese nekrológja olvasható Jancsó Miklósról.

Beszélgetés Demeter Szilárddal

Kéket kékért címmel jelent meg nemrég Demeter Szilárd regénye az Irodalmi Jelen Kiadónál. Hogy mit művelnek a szereplők írás közben és ez az írás miként zajlik, mi lehet az összefüggés a székelyek és az ógörögök között, és hogy létezik-e a lólábú asszony, arról a könyv kapcsán beszélgettünk a szerzővel.

– A Kéket kékért gerincét a 2001-ben megjelent Tempetőfi naplója című novelláskötetben található írások adják. Mikor döntötte el, milyen indíttatásra, hogy ezeket egy egységes történetté gyúrja össze?

– A negyvenedik születésnapom közeledtén (még mindig borzasztó kimondani ezt a számot, innen kezdve úgy érzi az ember, hogy minden nap ajándék) azon gondolkodtam, mivel tudnám meglepni a szeretteimet. Akkor jutott eszembe a „nem létező könyv”, vagyis hogy összerendezem egy kötetbe eddig megjelent irodalmi munkáimat. És hát nagyon hülyén nézett ki két kisregény mellett egy rakás novella.

Kolozsvár, EMIL, irodalom

Az irodalomkedvelők megszokhatták már, hogy a Kolozsvári Magyar Napok keretében a Bulgakov kávéház teraszán megkapják a magukét. E beszámolóban a csütörtöki, augusztus 17-i nap két eseményéről lesz szó, László Noémi költő ezen a napon két beszélgetést "vezetett le" a tőle megszokott alapossággal. Először a Helikon-estek keretében beszélgetett három művésznővel, Sánta Miriámmal, Márton Evelinnel és Varga Melindával. Mivel a beszélgetés a Láthatatlan álarc fantázianevet kapta, a meghívottak erre a címre írtak szövegeket, vagy olyan korábbi szövegeket olvastak fel, amelyek kapcsolód(hat)nak ehhez a címhez.

Irodalom a Vásárhelyi Forgatagon

Javában zajlik a Vásárhelyi Forgatag, könyvvásárral (aug. 25-e, péntek, Liget) és számos irodalmi rendezvénnyel, melyek közül kettőt ajánlunk olvasóink figyelmébe.

Augusztus 24-én, csütörtökön 18 órától az Ariel színházban: A GYERTYA KÖNNYE – összeállítás Sütő András születésének 90. évfordulójára. Előadja: KILYÉN ILKA és RITZIU ILKA KRISZTINA. Rendező és színpadkép: Kincses Elemér, jelmez: Bandi Kati. A szövegeket válogatta: Kilyén Ilka és Simon György.

Constantin Zărnescu: Történet bikával*

 

"Zeusz, a bika, a Földközi Tenger vizében úszva,
hátán az elcsábított EUROPÉVAL,
elfelejtett visszamenni a felhőkbe burkolózott Olümposzra!…
Őt szolgálva politikussá lett.”
(Névtelen főpap Bessarion püspök kíséretéből, Róma, 1454)

Egy szép napon így szólt a barátom: „gyerünk, nézzük meg, hogyan vágnak le egy bikát! Ismerek egy mészárost, aki minden szombat délután bikát vág…”

Muszka Sándor kötetéről

Muszka Sándor 2013-2014 környékén nagyot dobbantott a Sanyi bá című "falutudományos" könyvével, melynek számomra elévülhetetlen értékei, hogy sikeresen megidéznek egy olyan világot, mely bizony kihalóban van. Az egyszerű, falusi ember okoskodásai, melyek annyira ízesek, mint a jól füstölt szalonna, disznóhússal főtt fuszulykaleves hagymával - nos, ezek immár az elmúlás küszöbét tapossák. Hogy tudtál ilyen könyvet írni? - kérdeztem a szerzőt, hiszen csak verseit ismertem, szerettem. "Úgy, hogy paraszt vagyok" - nézett rám Sándor, és némileg tréfásan mosolygott. Akkor is tudtam, most is tudom, Muszka lelkében több van mint versláb és hexameter, rejtezik ott egy rácsodálkozás és kritika-nélküli befogadása az egyszerű értékeknek. Igen, a túlbonyolítás sok esetben (ha ugyan nem minden esetben) hamis, felesleges, untató, mi több - undorító. Ezért a szerző Sanyi bája számomra egyfajta archaikus karakter, melyből már nem sok található ezen a világon.

Históriás 2017

Az Irodalmi Rádió szépirodalmi és képzőművészeti alkotópályázatot hirdet A históriás 2017 címmel. A pályázatra verses és prózai szépirodalmi alkotásokat, valamint képzőművészeti alkotásokat várnak. Minden alkotó legfeljebb tíz, történelmi tárgyú művel nevezhet.

Sóder

Ábris elégedetten fékezett a kombinát előtt. Hetek óta azon rágódott, kire adja voksát annyi párt közül. Figyelemmel kísérte a választási műsort, gondosan tanulmányozta a képviselőjelöltek életrajzát, gyűlésekre, megbeszélésekre járt, egyszóval mindent megtett, hogy érdemben döntsön. És döntött. Anélkül, hogy leitatták vagy megfenyegették volna, mint ahogy azt a múltban szokták tenni. Múlt? Hol van az már? Manapság más, tisztább szelek fújnak.
– Tiszteletem! – pattant föl hajlongva a portás.

Subscribe to this RSS feed