Items filtered by date: augusztus 2017

Németi Rudolf és "versárnyéka"

Németi Rudolf: sz. 1948, Bethlenszentmiklós- mg. 2016, Budapest. A középiskolát Nagyváradon végezte (1966), a Babeș–Bolyai Tudományegyetemen magyar-német szakos tanári diplomát szerzett (1973). Közben az Echinox főszerkesztő-helyettese (1972–1973). Pályáját mint a Kriterion Könyvkiadó lektora kezdte Bukarestben (1973–1982), majd a Napsugár belső munkatársa Kolozsvárt (1982–1988). 1989-ben Magyarországra telepedett át. 1994-ig szerkesztette a Magyar Naplót, majd a 168 Óránál lett olvasószerkesztő. Írással először az Utunkban jelentkezett 1969-ben. Versei, műfordításai, kritikái az Echinox, Ifjúmunkás, A Hét, Utunk, Korunk, Igaz Szó, Művelődés hasábjain jelentek meg. Versfordítással, verssel volt jelen a Varázslataink (Kolozsvár, 1974), Ötödik Évszak (Marosvásárhely, 1980), Bábel tornyán (1983) c. antológiákban. Számos műfajban fordított, mindenek előtt a kortárs a román irodalomból. Timár Antal álnéven is közölt. Kötetei: Amivé leszünk (Kriterion, Bukarest, 1985), Rilke Duinóban: régebbi és újabb versek (Budapest : Littera Nova, 2009).

Apokrif könyvpályázat

Az Apokrif irodalmi folyóirat és a Fiatal Írók Szövetsége pályázatot ír ki kortárs szépirodalmi és művészeti tárgyú könyvek megjelentetésére. A pályázatban résztvevők köre: pályázni jogosult minden olyan szerző, aki a pályázat kiírásától számított elmúlt két évben legalább három alkalommal publikált (a még nem megjelent, de a szerkesztőség által megjelentetésre elfogadott szövegek is teljes értékű publikációnak minősülnek) az Apokrif nyomtatott és/vagy online (értsd: Apokrif Online és Feketemosó blog) felületein (ugyancsak a pályázat érvényességének feltétele, hogy e minimum három megjelenésből legalább egynek az Apokrif nyomtatott változatában kell lennie). A pályázat elbírálásában előnyt élveznek (de nem kizárólagosan) a kötettel még nem rendelkező szerzők.

Fehérek közt két európai

Közös nevező az irodalom, és sok a közös állomás. Marosvásárhelyen születtek, Székelyudvarhelyen nőttek fel, a Tamási Áron Gimnáziumban érettségiztek. Kolozsváron, a BBTE-n szereztek tanári oklevelet. Most Budapesten élnek, dolgoznak. Márciusban mindketten József Attila-díjat kaptak. Farkas Wellmann Endre költőt és Nagy Koppány Zsolt írót, műfordítót a halhatatlant (meg)idézve kérdeztük.

„Anyám szájából édes volt az étel,/ apám szájából szép volt az igaz.”

FWE: A név, a közös nevező (köztem, a díj és József Attila között), hála istennek nem utal közös sorsra, bár A Dunánál sorai arról a kozmikus hiányról beszélnek, ami az ember lelkéből kitörölhetetlen. Végtelenül szeretem a szüleimet, ők is engem, hiszen már több mint negyven éve elviselnek. Egy örökös lázadó mellett nehezebb szülőnek lenni, pláné úgy, hogy ennek a sajátos lázadásnak a logikája érdekeljen, és soha ne tántorítson el a gyermekedtől. Ahogy az idő telik, s amióta magam is apa vagyok, egyre jobban felértékelődnek ezek a természetes és természet adta kapcsolatok.

Brestyánszki Boros Rozália Hullám c. drámakötetéről

A szerző a Vajdaságban született és ott él, több mint tíz éve a Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának dramaturgja. A teljesség igénye nélkül elmondhatjuk róla, hogy dramaturg, író, társszerző, rendező, fordító, színháztudós. Német, angol és szerb nyelvből fordít. A Hullám* előtt két másik könyvet írt: 2005-ben az újvidéki Fórum kiadóház gondozásában megjelent a Decennium című színháztörténeti könyve, amely a szabadkai magyar színjátszás 1995-től 2005-ig tartó időszakát dolgozza fel. Színházi alapok amatőröknek című kézikönyve 2010-ben jelent meg a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet kiadásában.

Lőrincz György regényrészlete

Bécs fölött a Hargitát…

– Apád hazavárt mindig – mondta az anyja, ahogy kiléptek a verandaajtón, s ketten maradtak.
Nem válaszolt rögtön. Úgy érezte, elárulná magát, de az apja emlékét is, ha most megszólalna. S mert nem válaszolt azonnal, az anyja folytatta:
– Nagy bánata voltál apádnak. Az bántotta mindig, hogy nem mondta el neked soha, hogy és miként jött haza Szevasztopolból… Ha elkeseredett, mindig ez jutott eszébe. El kellett volna mondjam – töprengett egyfolytában – akkor talán, nem ment volna el…
– El kellett volna mondjam, hogy éltettem a reményt öt éven át magamban. Hogy jöttem haza annyi év fogság után.

Helikon 2017/15.

A Helikon első augusztusi számának vezércikkét László Noémi jegyzi, ezt követi Papp Attila Zsolt beszélgetése Haklik Norberttel, mely után Romulus Bucur versei olvashatók Jánk Károly fordításában. Verset Simonfy József, Csontos Márta és Lőnhárt Melinda, prózát Bene Zoltán közöl. Tanulmány Boka Lászlótól, esszé Szőcs Istvántól olvasható.

Szabadság - unalom

Kezdetnek néhány fantáziadús tanács unaloműzéshez a világhálóról:
• Ha megkérdezik a játszótéren, melyik a te gyermeked, válaszold azt, hogy még nem választottam...
• Menj be egy ruhabolt öltözőjébe. Néhány perc múlva kiabáld, hogy elfogyott a vécépapír...

A lusta dög Csíkszeredában

2017. augusztus 5., szombaton a Csíkszeredai Városnapok keretében bemutatják Muszka Sándor A lusta dög c. prózakötetét. Íme, a szerző kedvcsináló invitációja: "Mivel Szilveszter Dániel anyósa szerint a férfiúi nemi szerv, jobbról balra, valamint, balról jobbra, történő mozgatásából megélni nem lehet, szombaton a városnapokon, Csíkszeredában este fél kilenckor a színház előtti Orpheusz sátorban, bemutatjuk A lusta dögöt. Ott lesz Kozma Attila, Lung László Zsolt, Szabó Enikő színművészek, és remélem, ti is."

Tekintet: novellapályázat

A Tekintet folyóirat jeligés novellapályázatot hirdet 18-40 év közötti alkotóknak. A művek terjedelme legföljebb 12 ezer karakter lehet (szóközökkel), tartalmi megkötés nincs, de előnyt élveznek azok az írások, amelyek a mai Magyarország egy-egy égető szociális, gazdasági vagy politikai problémáját állítják középpontba. Egy alkotó legföljebb egy, korábban másutt nem publikált írással pályázhat.

A Látó írótábora

A Látó szépirodalmi folyóirat 2017. augusztus 10-13. között szervezi meg első írótáborát, Irodalom a vidéken címmel Szilágybagoson. A bagosi találkozóra fiatal alkotótársakat kerestünk, olyanokat, akiknek munkásságuk a Látóhoz (is) köthető. A műhelymunkákon és előadásokon az írói életmodell, az irodalomhoz köthető pályák lehetőségeiről beszélgetünk.

Subscribe to this RSS feed