Benő Attila versei
A fák napja
(Bertha Zoltánnak, váradi beszélgetéseinkre gondolva)
A hosszú aszályban a megmaradt fák is
végleg kiszáradtak, és csak egy platánfa
maradt élve egy ház kavicsos udvarán.
A fa vén ágain nem sarjadt már levél.
A kérge szürkében, sötétlőn komorlott.
Olyannak látszott így, akár egy védtelen,
vértelen harcos az ellenség körében.