Már majdnem készen áll
az új világ
új katedrálisa
összezavart
megcsonkított
kibelelt
szófoszlányok
hazudják szerteszét
a látszat – boldogság
műanyagízű illúzióját
s kacsintanak kajánul
Ha olykor
bekerít a csend
és a homályból
óhatatlan
előbújnak a miértek
ne hibáztasd
ártatlan álmaid
hisz tudod
te mindent
mindent megpróbáltál
Változások
A majom szabadon döntött,
Amikor leszállt a fáról.
Ma már az apró betűs részek
Döntenek életről, halálról.
Tükör
Tegnap a tükörbe néztem.
Nem értettem, hogy miért nem
Látok egy fiatal arcot,
Aki már megnyert egy harcot.
Nem ilyen világot
álmodtam magamnak
ahol az ideák
a pénzhez tapadnak
ahol a sivárság
ünnepel a bűnben
klipek és reklámok
fogannak fejünkben
ahol az erénynek
helye sem világos
fiktív történelem
és csalóka pátosz
vesz körül, és pénzed
vérebeket hizlal
Mai Sziszüphosz
Egyre, csak egyre cipelek
véget nem érő utakon
hasznos-hasztalan terheket:
a puszta lét a jutalom.
Birkózom, hordok, cipelek,
büntetésem csak nemesít,
de fogytán erőm s a hitem,
s nem látom, ki a nemes itt.
Egyre, csak egyre görgetem,
s nem világos, mit kellene
tennem, ha mondjuk, utolér
a „minden mindegy” szelleme.