Benke András versei
Áru
Olyan vagyok mint az erőszak, mégis disznótor.
Lételemem szerint szívedig hatolok.
Véleményed nem lehet, nem is kell
Az csupán sekélyes, röpke gondolat,
Silány elméd tekervényeibe vert villám.
S ha rávetemednél egy-egy gondolatra, felejtsd el gyorsan
Mert az nem számít, ki vagy te egyáltalán?
Én nem akarlak látni téged!
Gyenge vagy, én áthatolhatatlanul egysíkú vagyok!