Azt a szép napját!

-1 szép napot kívánok!
-Köszönöm! Megengedi, hogy én döntsem el, hogy melyik legyen az a szép nap?
-Ne értsen félre, kérem, én csupán köszöntem!
-Nem uram, maga egy jókívánságot mondott nekem, amit én illendően meg is köszöntem. 
-Már hogy mondtam volna ilyet!?

-Szóval nem akar kívánni nekem egy szép napot? Feltételeztem, hogy ismer illemet...
-Hogyne akarnék?!
-S mondja, melyiket?
-Jaj, kérem, én csak 1 szép napot kívánok!
-De melyiket, uram? Hétfőt, keddet, szerdát, csütörtököt? Netán pénteket, 13-át? Szombat és vasárnap szóba sem jöhetne?
-Látom, maga bosszantani akar. Én csak azt mondtam, 1 szép napot kívánok!
-Ám legyen, de akkor már ne 1-et, hanem 7-et kívánjon!
-Még mindig nem fogta fel, hogy ezúttal nem 1 szép hetet, hanem 1 szép napot kívántam?!
-Én a kezem fognám fel mindenekelőtt, ha most rögtön távozna!
-Felfogtam, elvégre magyarul beszélnénk. Vagy nem? 1 szép napot kívánok, uram!
-Azt a szép napját magának!
-Nono, az előbb még csak fenyegetőzött, most már káromol is?!
-Látom, nem ért a szóból, mi több, még a saját szavait sem érti...
-Értem, nem értem, mit számít, de tudja meg, egy művelt lénnyel van dolga! 1 szép napot kívánok!
-Valóban, annyi sütnivalója van, mint egy kapásnövénynek!