A jó kritika

A jó kritika olyan legyen, hogy egyszerűen ne akarjon kimenni az ember fejéből.
A jó kritika szólítson meg.
A jó kritika foglalkoztassa az embert, tegye kíváncsivá, ne hagyja nyugton addig, amíg utána nem néz, kezébe nem veszi azt a könyvet, amelyről a jó kritika szól.
A jó kritika ne legyen tendenciózus, ne szülessen indulatból, főleg rosszindulatból.
A jó kritikából ne lógjon ki a lóláb.

A jó kritikában ne legyen egyáltalán lóláb.
A jó kritika perzseljen meg.
A jó kritika égessen meg.
Ne felülről, alulról, sehonnan ne diktálják; ne mondják meg, hogy milyen legyen valamely könyvről szóló (jó) kritika.

A jó kritika tárgyilagos legyen.
A jó kritikának legyenek érvei.
A jó kritika tudja nekem bebizonyítani, alátámasztani, hogy mitől jó, avagy rossz egy könyv.
A jó kritika – természetesen – csak azután szülessen meg, miután a kritikus elolvasta teljesen, elejétől végéig, a könyvet.
A jó kritikusnak ne legyen meg a véleménye már a kötet elolvasása előtt.
A jó kritika ne kész, előre gyártott vélemény legyen.
A jó kritika ne a barátok hónaljszagában szülessen.
A jó kritikát ne az akolmeleg diktálja.
A jó kritika ne az ellenség(ek) földbe döngölését tűzze ki céljául.
A jó kritika ne akarjon földbe döngölni senkit.
A jó kritika tiszta, áttetsző és – miért ne? – mély legyen.
A jó kritika olvasmányos, olvasható legyen.
A jó kritika szakmailag is kifogástalan legyen.
A jó kritika ne a különféle irodalomelméletek tolvajnyelvén szóljon.
A jó kritika ismerje ezeket a tolvajnyelveket.
A jó kritika olyan legyen, hogy azt gondolja róla az olvasó, hogy ezt mintha most helyettem írta volna a kritikus.
A jó kritikus a kritikájában ne legyen költő, író; ne tévessze magát össze az íróval, költővel.
A jó kritikus pusztán kritikus legyen, hagyja az ihletett, a mű által inspirált, a mű keze és lába nyomát magán viselő kritikát másra.
A jó kritika elsősorban szerzője szakmai megbízhatóságát és hitelét csillogtassa, és csak ezek mellett annak írói erényeit.
A jó kritika írója ne csak olvasni, de írni is tudjon.
A jó kritika írója ne csak írni, olvasni is tudjon.
A jó kritika írójának legyen azért írói tehetsége is.
A jó kritika engem, olvasót vigyen fel a padlásra.
A jó kritika a lámpa legyen egy sötét szobában.
A jó kritika a tavasz legyen az évszakok rendjében.
A jó kritikától sarjadjanak ki új és új gondolatok.
A jó kritika inspiráljon.
A jó kritika olyan legyen, hogy egy-egy passzusát kivágja és beleragassza, bemásolja a kötet belső borítójára az olvasó.
A jó kritika olyan legyen, hogy fénymásolja ki az olvasó, és ragassza, illessze be a kötetbe, amelyről szól.
A jó kritika hűtsön le, hogyha felmelegedtem, és melegítsen fel, hogyha didergek.
A jó kritikából egy korty is olyan legyen, mint a szilvapálinka, a véráramok útjain járja át elolvasása után rögtön teljesen a testemet.
A jó kritika korty legyen a tikkadónak.
A jó kritika olyan legyen, mint a szerelmesek, ne tudjon szerelmese, a könyv nélkül élni.
A jó kritika az illető könyvről számomra, az olvasó számára, az alfa legyen és az omega.
A jó kritikus elhivatott legyen a szakmája iránt, és legyen meg benne tárgya iránt a mérhetetlen alázat.