Items filtered by date: április 2019

Lövétei Lázár László versei

Röpce-ecloga

„Quis furor est atram bellis accersere mortem?
Inminet et tacito clam venit illa pede…”
(Tibullus)

RÖPCÉDULA
Tótágast áll, íme, a Földünk – és nem először!
S mára remény se maradt, hogy jobb élet jöhet egyszer…
Úgy látom, hogy nincs mese: föl kell venni a kesztyűt –
mondd csak, lenne-e kedved jönni a forradalomba?

KÖLTŐ
Jó reggelt! örülök, hogy végre megisszuk a pertut,
mert a minap még úgy volt, hogy soha nem tegeződünk…

Bemutatták Lövétei új kötetét

Április 17-én a Miféle harag című verseskötetét mutatta be Lövétei Lázár László, a Székelyföld folyóirat főszerkesztője a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban. Smid Róbert irodalom- és kultúratudós, kritikus beszélgetett a József Attila-díjas költővel, akit csíkszentdomokosi Vergiliusként is szoktak emlegetni. Hogy miért? Mert versei többek között hexameterben születnek és az antik beszédmódot, az antik műfajokat idézik. Eclogák nemcsak ebben, de a 2011-ben napvilágot látott Zöld című kötetében is megjelentek, így evidens volt a könyvbemutató első kérdése, mely arra irányult, hogy az antikvitás iránti vonzalma formai vagy inkább életvitelbeli vonzalom.

Györffi Kálmán válogatott novelláiról

Az erdőszentgyörgyi születésű (1945), jelenleg Marosvásárhelyen élő Györffi Kálmán egy ideje el van tűnve az irodalmi életből, pedig az 1970-80-as évek nagy reménysége volt, az erdélyi prózanyelv megújítójaként ünnepelték, kiemelve sajátos időkezelését és lényeglátását.  Az 1980-as évek végére valahogy elfogyott körötte a levegő, az államhatalommal is meggyűlt a baja, így 1989-ben kiszökött Magyarországra. Itt egy ideig egy kis győri lapnál dolgozott, de képtelen volt megszokni az új rendet, másfél év után hazatelepedett. Közben azonban itt is megváltozott a világ, ő pedig lassan elhallgatott.

A felügyelő halála

Fischer Ferenc valójában nem is vízügyi felügyelő volt, hanem csak amolyan laboránsféle. Meghatározott helyekről naponta begyűjtötte a vízmintákat, majd megállapította azok szennyezettségi fokát. A többi már másra tartozott, ezzel ő befejezte. Másnap kezdte elölről. Feladatának elvégzése nem kötötte le teljesen, bőven maradt ideje folyóparti csatangolásra, csendes szemlélődésre. Gondolatai ilyenkor szabadon, béklyók nélkül száguldoztak. A horgászokat, mint általában az embereket, ha tehette, gondosan kerülte: megbízhatatlan szószátyároknak tartotta.

Kelemen Endre prózája

Méz

Az ország, hol történetünk játszódik (azaz folytatódik) továbbra is az, ahol a legbanálisabb tárgyak, pontosabban azok birtoklása, valahogy mindenki számára magától értetődő módon felértékelődött. (Pontosítok: ezennel az illető ország egy kisvárosa külteleki panelházának első emeleti, mintegy 10 négyzetméteres konyhája a helyszínünk.) Nos, ide igyekezett a fociban balog és setesuta, ám szerény és jól tanuló hősünk (nevezzük Ervinnek. Vagy Elemérnek, hisz tudjuk, történetünk szempontjából neve lényegtelen).

In memoriam Egyed Péter

Egyed Péter (1954-2018) filozófusra, költőre 65. születésnapja közelében 23. buborék. A Kurszk balladája című poémája és (fordításrészletek révén) annak orosz illetve román változatai felolvasásával emlékeznek az Erdélyi Múzeum-Egyesület székhelyén: Kolozsvár, Jókai/Napoca u. 2-4. sz. 2019. április 16. 17.00 órától.
Zenei mementó: András Vargas gitárművész.
Az esemény szervezői: az Erdélyi Múzeum-Egyesület, a BBTE Orosz Kulturális központja, az Interkulturali-THÉ egyesület. Moderátorok: Bartalis Judit, Egyed Emese

Helikon 2019/7.

A Helikon első áprilisi számának vezércikkét Horváth Benji jegyzi, ezt követi Demeter Zsuzsa beszélgetése Vallasek Dáné Márta műfordítóval, szerkesztővel. Verset Fellinger Károly, Csontos Márta és Szőcs Margit, prózát Orcsik Roland, Sebestyén Mihály és Gulisio Tímea közöl, recenziót Tamás Dénes ír Egyed Péter Szellem és környezet II. című könyvéről. Hans Bergel verseit Szenkovics Enikő, Robert Bly verseit Gáll Attila fordította. Kritikát Codău Annamária ír Térey János Káli holtak című regényéről, illetve Radnai Dániel Szabolcs ír Vámos Miklós töredelmes vallomás című könyvéről.

Két erdélyi kapott írószövetségi Debüt-díjat

Nagy Lea, Voloncs Attila és Pataki Tamás kapta a Magyar Írószövetség által létrehozott Debüt díjat. Az idén először átadott kitüntetést, amely pénzjutalommal, valamint írószövetségi tagsággal jár, fiatal, elsőkötetes szerzők nyerheték el. A díjátadóra a Versmaraton nyitó programjaként a Petőfi Irodalmi Múzeumban került sor.

Borsodi L. László Szétszórt némaság c. kötetéről

Nehéz helyzetben vagyok, amikor Borsodi L. László Szétszórt némaság című legfrissebb, immár nyolcadik kötetét kellene besorolnom, műfajilag meghatároznom, hiszen – saját bevallása szerint – ezzel a szerzőnek is állandóan meggyűlik a baja. Első és sokadik érzésre is valami erősen szépről és megmagyarázhatatlanról van itt szó, mely nem is igazán próza, nem egyértelműen vers, így – jobb híján – maradunk a szintén sántító prózavers skatulyánál.

A mindenséggel mérd magad

Azt tartják, a mindenkori alkotó ember, a tudós vagy művész törekvését az egyetemesség igénye szabja meg általában, de hogy a mindennapok emberében is él ez az igény, nem tagadható: a boldogság és az igazság utáni vágyban vagy a hit iránti szükségletében legalábbis valami efféle munkál és nyilvánul meg. József Attila mintegy összefoglalóan a szellem és a szerelem kettősében látta „megfoghatónak” ezt az összetett kérdéskört.

Subscribe to this RSS feed