Items filtered by date: szeptember 2019

A jellemről

Részlet. Könyvismertető helyett.

Azt hiszem, Márai magyarságát, hűségét a magyar nyelv és a magyarság iránt senki nem vonhatja kétségbe. Vallomásai sokak számára ismertek. Most egy újabbat szeretnék bemutatni, amely most látott napvilágot a Föld, Föld című kötetei folytatásaként, megjelent, „Hallgatni akartam” 1939-ben írt, eddig kiadatlan naplójából.

Bálint Tamás eposzrészlete

Szennyes
(részlet)

              És menekülnek a démonok, árnyak elől szakadatlan,
             álmokat, életet újra elölről kezdeni némán.


Tisztviselők sűrűn jegyzőkönyveznek a színen,
sáros a hó s a ruhák is, egy arc és aktatömeg, mely
szemkáprázva világlik vattafehéren, egyéb már
semmi a józannak vélt észen nem marad innen.

Gyorsan történt minden, pisszre szakítja el őket
négy-öt aláírás szétkenve a jegyzeteken, hogy
szólni, se lépni semerre esély többet ne lehessen.

Kovács András Ferenc 60

A születésnapost általában meglepetéssel köszöntjük, az viszont már ritkább, hogy maga az ünnepelt is ajándékot hozzon magával. Kovács András Ferenc mégis úgy döntött, ez a különleges este csak úgy lehet teljes, ha tőle is kapunk valamit. Egy új, nagyszerű kötetet, amibe 1981 és 2009 között született verseket válogatott össze.

A kutyákról

A kutyákról, a kutya–ember barátságról, a hűségről sok történetet hallhattunk, olvashattunk. Köztudott, a kutyák megérzik a gazdáik halálát és ezt ki is mutatják, ki is fejezik. Vonyítanak, szűkölnek, sírnak, de mindenképpen jelzik a környezetükkel, hogy valami történt. Valami kivételes.

Lankadatlan lázadás

„Ne hidd, hogy a lantnak/ereje meglankad/csak hangköre más” – erre az Arany János versrészletre gondoltam minduntalan, Czegő Zoltán új verseskönyvét* olvasva. És nem csupán azért, mert Czegő esetében is öregkori líráról van szó, mint e fenti, Mindvégig című versből vett idézet esetében, hanem azért is, mert Arany János a Czegő-líra egyik sarokköve.

Borsodi L. László versei

Séta

a hajnali park minket rejt
értünk vannak füvek fák bokrok

szorosan belém karolsz mégis
félünk hogy meglátnak

a hős katona emlékműve mögött megállunk
visszafordulunk a játszótér felé

valamit motyogok
úgy tűnik mindent értesz

de

nem állunk meg nem fordulunk
szembe egy-
mással

Asylium

Benedek Elek születésének 160. évfordulójára

Legendát, mítoszt termő-teremtő aforizmák, szállóigék koszorúzzák sugárzó alakját. Részben ő alapozta meg bölcs életigazságaival ezt a mítoszt, részben hívei, írófiai, tanítványai írták, vésték a halhatatlanság falára-falába élete, sorsa szentenciáit.
Csak azt írom le – mondta –, amit édes, jó szüleim és a gyermekek egyaránt zavartalanul olvashatnak.
Még a népmesékből is kilúgozta a sikamlós, zaftos szavakat.

Hilgert István kötetéről

Egy könyv is lehet időkapszula, amibe a jelennek és a jövőnek gondolatokat zárunk. Hilgert István: Időkapszulák – Volt egyszer egy Nagyvárad című kötete ilyen. A kötetben az az igazán jó, hogy bár hely és idő szempontjából a nyolcvanas-kilencvenes évek Nagyváradján járunk, valójában olyan emlékekről, élményekről ír a szerző, melyek nem – vagy csak részben – hely- és idő specifikusak.

Mózes Attila posztumusz DIA-tag

Szeptember 16-án, hétfőn került sor a Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) 2019. évi tagválasztő gyűlésére a Petőfi Irodalmi Múzeumban (PIM). Az ülés kezdetén megemlékeztek a testület idén elhunyt két tagjáról, Tandori Dezsőről és Konrád Györgyről.

Várad 2019/8.

A Várad folyóirat augusztusi számának vezércikkében Szűcs László főszerkesztő a klímaváltozásról ír; verset közöl Rumi Enikő, Andrei Zbirnea, Müller Dezső, Csontos Márta, Debreczeny György; prózát publikál Horváth Ildikó, Sztaskó Richard, Covaciu Norbert, Dinók Zoltán, Pilizota Szandra. Az Esszé rovatban Lakatos Fleisz Katalin Fénykép egy sváb parasztházról c. írása olvasható, a Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, ugyanitt Nagy Mihály Zoltán történészt Vig Emese faggatja Márton Áron lehallgatási jegyzőkönyveiről. A Kultúra rovatban Dánielisz Endre Sinka István költőre emlékezik, Tóth Hajnal Nagyávard krónikájától az első teljes Ady-életrajzig címmel közöl írást. A Kritika rovatban Szilágyi Aladár Pomogáts Béla Kihívások c. kötetéről értekezik, Szamos Mariann Rockenbauer Zoltán Csinszka, a halhatatlan c. kötetéről ír, Beretvás Gábor pedig Szász Attila Apró mesék c. zsánerfilmjéről. 

Subscribe to this RSS feed