Lőrincz György

Lőrincz György

Székelyföld 2015/5.

A Székelyföld 2015. májusi számában Szépirodalommal jelentkeznek: Szőcs Géza, Dimény H. Árpád, Bene Zoltán, Borbély András, Vajna Ádám, Tavaszi Zoltán, Papp-Für János, Pollágh Péter, Pusztai Zoltán. A Literata Hungaricaban Mirk László ír: Két költő mindenestől összeboronálva címmel. A Forgószínpad közli Hegyi Réka beszélgetését Fall Ilona színművésszel. A Ködoszlásban Farkas Wellmann Endre beszélget Rafi Lajossal, Zsidó Ferenc Simó Zoltánnal, Bokor Márton pedig: A romák integrációja másképp címmel közöl tanulmányt.

Székelyföld 2015/3.

A Székelyföld idei márciusi számának szépirodalmi rovatában írásokkal jelentkeztek: Ferencz Imre, Grendel Lajos, Sántha Attila, Simonfy József, Franz Hodjak, Nagy Attila, Mircea Cartarescu. A Literata Hungarica közli Dani Erzsébet: Az identitásválság-menedzselés széles sprektruma.
A Ködoszlásban Vogel Sándor ír A szász autonómia Erdélyben címmel.

Összenő, ami összetartozik…

– „Szerelmi vallomás…” –

Amikor az év elején megkaptam a Székelyföld folyóirat felkérését, hogy: „(…) arra kérünk tehát benneteket, hogy »ünnepi« lapszámunkba, március végéig, írjatok a Székelyföldről (mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról! – kiemelés tőlem: L. Gy.) verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujogatót, reklámszöveget – bármit, amit szívetek (vagy a Múzsa!?) diktál...” – elgondolkoztam a felkérésen. De a virtuális Székelyföld, vagy annak képe, nem jelent meg a szívemben.

Székelyföld, 2015./2

A Székelyföld februári számában szépirodalommal jelentkeznek: Karácsonyi Zsolt, Kovács András Ferenc, Adorjáni Anna, Horváth Előd Benjamin, Temesi Ferenc, Paulovics Tamás. A Forgószínpadban Kovács Eszter beszélget Nagy Csongor Zsolttal. A Nobile Officium Oláh-Gál Elvira interjúját közli gróf Degenfeld-Schonburg Istvánnal. A Ködoszlás I. világháborúról szóló írásokat közöl Nagy József, Mihály János, Dimény-Haszmann Orsolya és Gottfried Barna. A Szemle Tamás Dénes, Márton Evelin, Fekete J. József, az Olvasólámpa Fekete Vince, György Attila, Molnár Vilmos és a Lövétei Lázár László írásait közli. A Székely Könyvtárban Gábor Csilla ajánlja a Régi székely költők című kötetet, a lapszámot Bodor Anikó munkái illusztrálják. 

Moyses Márton

Ha nem magyar lett volna, Európa ódákat zengne róla!
Ha nem erdélyi magyar, Magyarországon jogvédő és ifjúsági szervezetek százai tűzték volna a nevét zászlójukra!
De mivel magyar és erdélyi, ráadásul székely, ahogy nálunk történni szokott, majdnem tökéletes az elhallgatás! A Nagy Erdélyi Magyar Csöndben tökéletes a felejtés! A Nagy Erdélyi Magyar Csöndben még a helytállás, az erkölcs, és az igazi Nagy Tett példaképeire sincs szükség.

Székelyföld, 2014./12

A Székelyföld decemberi számában szépirodalommal jelentkeznek: Szepesi Attila, Térey János, Buda Ferenc, Ferdinándy György és Petőcz András. A Gábor Áron pályázat kapcsán írásokkal jelentkeznek: Bányai Tamás, B. Horváth István, Lakatos Mihály és Pruzsinszky Sándor.

Székelyföld 2014. november

A Székelyföld novemberi számában szépirodalom jelentkeznek: Kukorelly Endre, Vári Attila, Nagypál István, Erdei L. Tamás, Ábrahám Erika, Sebestyén Zalán, Marczinka Csaba.

Székelyföld 2014. október

A Székelyföld szépirodalmi rovatában László Noémi, Szakács István Péter, Balla Zsófia, Tamás Dénes és Jónás Tamás jelentkezik írásokkal.
A Literata Hungarica Pomogáts Béla: Elsodort Erdély című tanulmányát, illetve Lőrincz György beszélgetését közli a 80 éves Pomogáts Bélával.

Ünneplés és díjak az EMIÁ-nál

2014. október 4-én, Székelyudvarhelyen az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) átadta idei díjait. EMIA-díjat kapott az idén 70. éves Farkas Árpád (laudációját mondta: Fekete Vince), Ferenczes István (laudációját mondta Zsidó Ferenc), Oláh István (laudációját írta Balázs Imre József), valamint Tófalvi Zoltán (távollétében levélben köszönte meg díját). Továbbá Hídverő-díjat kapott Gömöri György, az idén 80. éves Pomogáts Bélát pedig egy őt méltató könyvvel ajándékozta meg az alapítvány. Az alábbiakban az alapítvány elnöke, Lőrincz György köszöntő beszédét közöljük. (a szerk.)

Hol van az író hazája?

Szeptember 25-27 között került sor Borzonton a IX. Szárhegyi Írótáborra. A találkozó: “Hol van az író hazája?” kérdésre kereste a választ, és nem is véletlenül, ugyanis a rendszerváltás előtt és után 36 erdélyi magyar író próbált meg, vagy váltott hazát. Ha tudott. Ami egyértelmű volt a kérdés feltevői számára is, hogyha a “hazaváltás” megtörtént is, nyelvcserére, mint korábban, a múlt század második évtizedeiben, nem került sor, és maga, az ország elhagyása a maradók és távozók között, ha nem is nyílt, de vitát szült.

Subscribe to this RSS feed