Helikon 2019/6.
A Helikon második márciusi számának vezércikkét Karácsonyi Zsolt jegyzi, ezt követi Zsidó Ferenc interjúja Borsodi L. László költővel, irodalomtörténésszel. Verset Serestély Zalán, Simonfy József és Fazakas Attila, prózát Ughy Szabina és Bogdán László közöl. Andrei Dósa írását László Noémi fordította. Recenziót Borsodi L. László ír Ágoston Vilmos Godir és Galanter című könyvéről, kritikát Bodó Márta ír Borsodi L. László Maszk és szerepjáték. Baka István költészetei című könyvéről.
A Várad folyóirat februári száma drámaközpontú: a lapszám gerincét Ozsváth Zsuzsa Délibáb Intercity - A titokban végbement csalódás c. drámája, valamint Biró Árpád Levente Kallódás ellen c. drámája adja. A Társadalom rovatban interjú olvasható Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, Péter I. Zoltán pedig Gróf Széchenyi Zsigmondra emlékezik. A Kritika rovatban Simon Judit az Interferenciákról ír, Bögözi Attila Nagy Miklós Kund publicisztikakötetét méltatja, Nagy Orsolya pedig Ali Abbasi Határ c. filmjéről értekezik.
A Korunk 2019. márciusi számának tematikája: Magyar történelmi csaták. A magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csaták és háborúk sorozatából áll. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza.
A Látó januári, Ady-számának tartalmából:
A Székelyföld folyóirat márciusi számának tartalmából: